*Számviteli politika egyéb szervezetek számára (2024)
Letöltöm
Az egyéb szervezetek beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségére vonatkozó főbb jogszabályi változások, amelyeket a számviteli politika 2024-es frissítésénél figyelembe kell vennün.:
- a Sztv., a 479/2016. (XII.28.) kormányrendelet, valamint
- a Civil szervezetek működéséről, és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv).
479/2016. (XII.28.) kormányrendelet kiegészült a 2. § (2) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet, különösen: b) * a Doktoranduszok Országos Szövetsége, az Országos Tudományos Diákköri Tanács,
Megszűnt jogszabályhelyek: 3. § (3a) E rendelet előírásait nem kell alkalmaznia annak az ügyvédi irodának, amely az üzleti évben (adóévben) nyilvántartásait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti.
(3b) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben előírt feltételeknek meg nem felelő (3a) bekezdés szerinti ügyvédi irodának a Sztv. 2/A. § előírásai szerint kell eljárnia.
3. § (4) * A közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézménynek, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak, a Felsőoktatási Tervezési Testületnek, a Doktoranduszok Országos Szövetségének, az Országos Tudományos Diákköri Tanácsnak, a Magyar Rektori Konferenciának, valamint a közhasznú szervezetként működő európai területi együttműködési csoportosulásnak a beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv. előírásait az Ectv. vonatkozó előírásai figyelembevételével kell alkalmaznia.
Az Ectv. 2. § 15. pont szerinti megfogalmazásból kikerült, és a korm. r. alábbi jogszabályhelye megfogalmazásában pontosításra került az eredménykimutatásban kimutatandó támogatásokra vonatkozó rendelkezés tájékoztatási kötelezettségéről..
14. § (2) * Az egyéb szervezet az eredménylevezetésben, az eredménykimutatásban tájékoztató adatként bemutatja az államháztartási forrásból kapott támogatásként, az Európai Unió strukturális alapjaiból vagy a Kohéziós Alapból származó támogatásként, az Európai Unió költségvetéséből, külföldi állam államháztartásából, nemzetközi szervezettől vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kapott támogatásként, valamint a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint felajánlott összegeként kapott összegeket.
Az egyéb szervezetek könyvvezetését, beszámolókészítésére vonatkozó szabályozás 10 millió forintban határozta meg a mentesülési követelményeket, az alábbi jogszabályhely alapján ez a mentesülési határ 20 millió forintban került meghatározásra:
15. § (1) Az egyéb szervezet a Tv. 150. § (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével * (2) * Mentesül az (1) bekezdésben előírt kötelezettség alól az az egyéb szervezet, amelynél az éves (éves szintre átszámított) bevétel a tárgyévet megelőző két üzleti év átlagában, ennek hiányában az üzleti évben várhatóan a 20 millió forintot nem haladja meg.
63. § * (1) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 642/2023. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított 2. § (2) bekezdés b) pontját, 3. § (4) bekezdését, 14. § (2) bekezdését és 15. § (2) bekezdését először a 2024. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(2) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 642/2023. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított 2. § (2) bekezdés b) pontját, 3. § (4) bekezdését, 14. § (2) bekezdését és 15. § (2) bekezdését a 2023. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.
Változott a közhasznú működés felügyeletére vonatkozó szabályozás, a jogszabály kiegészült a 49. § (5) bekezdéssel:
15. A közhasznú működés felügyelete, a közhasznúsági nyilvántartás
49. § (5) * A bíróság az Állami Számvevőszék indítványa alapján megvizsgálja, hogy a közhasznú szervezet megsértette-e a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 307/D. § (4) bekezdésében foglaltakat. Ha a közhasznú szervezet e követelményt – az adatokból megállapíthatóan – megsértette, a bíróság a közhasznú jogállás megszüntetéséről határoz, és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli.
