*Számviteli politika vállalkozások számára (2025)

2024. év végén az adótörvények mellett a 2000. évi C. törvény (Számviteli törvény) is több ponton módosításra került. A változások az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvényben kerültek közzétételre. A változások célja a számviteli szabályozás korszerűsítése, a nemzetközi szabványokhoz való további igazodás, az Európai Unió jogának való megfelelés további bővítése, valamint a beszámoló készítésre vonatkozó értékhatárok emelése és a könyvvizsgálati értékhatár emelése a kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentésére irányuló kormányzati célkitűzések megvalósítását szolgálja. 

2024. évtől hatályos a törvény értelmében a közzétételi követelményekre vonatkozó azon előírás, mi szerint a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosítása alapján új jogintézmények kerültek beépítésre:
•    a fenntarthatósági jelentés, 
•    a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés, valamint 
•    a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés. 

A fenntarthatósági jelentés

A Fenntarthatósági jelentést az üzleti terv részeként kell elkészíteni és a beszámoló közzétételére vonatkozó szabályok szerint kell közzétenni. 

A fenntarthatósági jelentés a környezeti és a társadalmi kérdések, az emberi jogok, valamint az irányítási kérdések, ideértve az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikk 24. pontjában meghatározott fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó információkról szóló jelentés. (Szt. 95/E- 95/I §) 

A fenntarthatósági jelentésben a mutatóértékek meghatározásánál az anyavállalat és leányvállalatainak, valamint közös vezetésű vállalkozásainak (ideértve a 119. § alá tartozókat is) konszolidálás előtt összesített adatait kell figyelembe venni. A közös vezetésű vállalkozás adatait a tőkerészesedés mértékében kell figyelembe venni. (Sztv. 117. § (2) bek)
Változtak, részben szigorodtak a fenntarthatósági jelentés könyvvizsgálójának kijelölésére, megválasztására vonatkozó szabályok. 
Fenntarthatósági jelentés, valamint összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezettek, az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket: 
•    a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot, 
•    az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot, 
•    az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.

A fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségek a törvény hatálya alá tartozó egyes vállalkozókra különböző időpontokban lépnek életbe (Az átmeneti rendelkezésekről szóló 117. § .

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentéstételre kötelezett vállalkozásokat, ill. a mentesülés szabályait a Sztv. 134/E §-a tartalmazza. E szerint a Sztv. hatálya alá tartozó önálló vagy legfelső szintű anyavállalat, ha két egymást követő üzleti évben a mérlegfordulónapján az összevont (konszolidált) éves beszámoló szerinti bevétele meghaladta a 275 000 millió forintot, társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést készít, tesz közzé és hozzáférhetővé az említett két egymást követő üzleti év közül a későbbire vonatkozóan, illetve az azt követő üzleti évekre vonatkozóan. A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésre vonatkozó szabályozást a Sztv. VI/B. fejezete tartalmazza.
  
A kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés 

A kormányok részére fizetendő összegekről szóló jelentés készítési kötelezettséggel, értékhatárokkal és mentesülési szabályokkal kapcsolatos előírásokat a Sztv. VI/A fejezete tartalmazza. 
(Sztv. 134/A-B-C. §)
A nyersanyag-kitermelő iparágban működő vagy a természetes erdők fakitermelésével foglalkozó vállalkozó évente a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentést készít, ha 
a)    két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértéket: 
-    a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot, 
-    az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot, 
-    az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, vagy 
b)    közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősül.

A Sztv.  154. § (11) bek. módosítása alapján, ha a vállalkozó nem tett eleget e törvény szerinti bármely letétbe helyezési, valamint közzétételi kötelezettségének (ideértve a könyvvizsgálati kötelezettséget is), bármely harmadik fél kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását.
Az Sztv. előírja, hogy a legfelső szintű anyavállalat társaságiadó-információkat tartalmazó jelentését az összevont (konszolidált) éves beszámolóval, míg az önálló vállalkozás az éves beszámolóval egyidejűleg köteles letétbe helyezni és közzétenni. (Sztv. 153. § - 154/B)
- a vállalkozás internetes honlapján, amennyiben a 134/E. § (1) és (3) bekezdése alkalmazandó;
- a leányvállalat, vagy kapcsolt vállalkozás internetes honlapján, amennyiben a 134/E. § (7) bekezdése alkalmazandó;
- a fióktelep, a fióktelepet nyitó vállalkozás vagy egy kapcsolt vállalkozás internetes honlapján, amennyiben a 134/E. § (10) bekezdése alkalmazandó

Hatálytalan a 2025. évtől a Sztv. 94/B. §, mely korábban előírta a kiegészítő mellékletében a környezetvédelemi, sport, egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási területen közérdekű célból, közhasznú tevékenységet végző civil szervezetnek ellentételezés nélkül az üzleti évben nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatások bemutatását.

Beszámoló értékhatár változások

Jelentősen emelkedtek az egyszerűsített éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének kötelezettségét előíró értékhatárok (Sztv. 9. §, 117. §)
Az egyszerűsített éves beszámoló esetében az értékek az alábbiak szerint változtak:
• Mérlegfőösszeg: Az eddigi 1,2 milliárd forintos határ 2 milliárd forintra nőtt.
• Éves nettó árbevétel: Az eddigi 2,4 milliárd forintos határ 4 milliárd forintra emelkedett.
• Átlagos foglalkoztatotti létszámra vonatkozó értékhatár nem változott, továbbra is 50 fő.

Az összevont (konszolidált) éves beszámoló esetében az értékek az alábbiak szerint változtak:
• Mérlegfőösszeg: Az eddigi 6 milliárd forintos határ 10 milliárd forintra nőtt.
• Éves nettó árbevétel: Az eddigi 12 milliárd forintos határ 20 milliárd forintra emelkedett.
• Átlagos foglalkoztatotti létszámra vonatkozó értékhatár nem változott, továbbra is 250 fő.
Az új, megemelt értékhatárokat 2025. január 1-jével vagy azt követően kezdődő üzlet évre kell alkalmazni, azzal, hogy már a 2024. január 1-jével vagy azt követően kezdődő üzleti évre is alkalmazhatóak. 

Önköltségszámítási szabályzat készítésére vonatkozó változások

A Sztv. alapján a Számviteli Politika részeként el kell készíteni: 
a)    az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát; 
b)    az eszközök és a források értékelési szabályzatát; 
c)    az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot; 
d)    a pénzkezelési szabályzatot. 
Előbbi kötelezettség alól mentesül az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó, az egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodó, továbbá a Sztv. 14. § (7) bekezdésben meghatározott értékhatárt el nem érő gazdálkodó. Az erre vonatkozó értékhatár is módosult. A beszámolóra vonatkozó értékhatárok emelése indokolta az önköltségszámítási szabályzat készítésére vonatkozó értékhatárok emelését is. (Sztv. 14. § (7) bek.)
Az önköltségszámítási szabályzat két határértéke az alábbiak szerint változott:
• Az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele 1 milliárd forintról 4 milliárd forintra emelkedett.
• A költségnemek szerinti költségek együttes összege 500 millió forintról 2 milliárd forintra nőtt.

Ha a két feltétel közül bármelyik bekövetkezik, tehát valamely üzleti évben a határértéket meghaladja, akkor a következő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. (Sztv. 51. §)
Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozóknak nem kell önköltségszámítási szabályzattal rendelkezniük, azonban, ha egy kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozó kiegészítő gyártó- vagy szolgáltató tevékenységet is végez, akkor a megemelt értékhatárok mellett biztosított, hogy saját tevékenysége vonatkozásában ne kelljen önköltségszámítási szabályzatot készítenie.
Az új, megemelt értékhatárokat 2025. január 1-jével vagy azt követően kezdődő üzlet évre kell alkalmazni, azzal, hogy már a 2024. január 1-jével vagy azt követően kezdődő üzleti évre is alkalmazhatóak.

A könyvvizsgálati kötelezettség értékhatárainak emelése

A beszámolókészítésre vonatkozó értékhatárok emelésével egyidejűleg a könyvvizsgálati kötelezettséget előíró értékhatárok is megemelkedtek 2025. január 1-jétől. Ezen rendelkezés szintén a kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését támogatja. (Sztv. 155. § (3) a) bek.)
A módosítás értelmében mentesül a vállalkozó a könyvvizsgálati kötelezettség alól, amennyiben az üzleti évet megelőző két év átlagában
• a vállalkozó éves nettó árbevétele a 600 millió forintot (korábban 300 millió forint) és
• a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt nem haladja meg.
Az új, megemelt értékhatárokat 2025. január 1-jével vagy azt követően kezdődő üzleti évre kell alkalmazni.
A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28) Korm. rendelet az értékhatárok emelésével kapcsolatos változtatásokat a Sztv. előírásaival azonosan tartalmazza. (korm.r. 8. § (3) bek., 16. § (1) bek., 64. §)