Munkába járás költségtérítése szabályzat (2018)

A munkába járás költségtérítése kizárólag azoknak a munkavállalóknak jár, akiknek lakóhelye nem a munkahellyel azonos helységben van, vagy a munkavállaló a munkavégzés helyét ( annak földrajzi elhelyezkedése miatt) sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni. A munkáltató a munkába járás költségeinek megtérítésére csak a munkavállaló munkában töltött napjainak vonatkozásában köteles, emellett a munkáltató belső szabályzatában korlátozhatja az utazási költségtérítés fizetését. 

Mit jelent a munkába járás?
A költségtérítés részletszabályait tartalmazó 39/2010. (III.26.) Korm. rendelet értelmében napi munkába járás címén történik a költségtérítés akkor, ha a dolgozó naponta utazik a munkahelyére, illetve munkarendjétől függő gyakorisággal rendszeresen utazik oda és vissza. A munkába járásba beletartozik az átutazás céljából igénybe vett helyi tömegközlekedés igénybe vétele is. A munkáltató a munkába járás költségeinek megtérítésére csak a munkavállaló munkában töltött napjainak vonatkozásában köteles. 
A munkáltató belső szabályzatában korlátozhatja az utazási költségtérítés fizetését azon napok vonatkozásában, amikor a munkáltatónál munkavégzés nem történik (pl. szabadság, betegállomány, munkavégzés alóli felmentés stb.). 
A Kormányrendelet értelmében a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes áru, valamint utazási kedvezménnyel megváltott, bérlet vagy menetjegy árának legalább 86 %-át bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében. Az utazási költségtérítés korlátozása havibérlet esetében nem szükségszerű. A bérlet teljes ára is kifizethető. 

Kapcsolódó jogszabály