Munkáltatói felmondás (kölcsönzés I., kikölcsönzés megszűnése)
Letöltöm
Munkáltatói felmondás
A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató megszüntetheti felmondással. A felmondásra vonatkozó szabályoktól sem kollektív szerződésben, sem a felek megállapodásában nem lehet eltérni. A felek viszont korlátozásként megállapodhatnak akként, hogy legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg.
A felmondás az egyik félnek a másik félhez intézett egyoldalú jognyilatkozata, amely a közléssel hatályos. A munkáltatói jognyilatkozat tételére, a felmondás közlésére, a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. Amennyiben a jognyilatkozatot nem az arra jogosult személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot jóváhagyta. Jóváhagyás hiányában is érvényes a jognyilatkozat, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következhetett az eljáró jogosultságára.
A felmondás közlése
A felmondás akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza.
A postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint, ha tértivevény szolgáltatással feladott küldeményként kézbesítette a jognyilatkozatot, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta, vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlése napján, egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem). A felmondás elleni jogorvoslatnak bírósági eljárásnak lehet helye, ezért a kézbesítési vélelem megdöntése iránt, az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, de legkésőbb a vélelem beálltától számított hat hónapon belül terjeszthető elő kérelem a bíróságnál. Vita esetén a jognyilatkozatot tevő felet terheli annak bizonyítása, hogy a közlés szabályszerűen megtörtént.
Bizonyos körülmények fennállása esetén munkáltatói felmondás nem közölhető, ez az ún. felmondási védelmi időszak. A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
a) a várandósság,
b) a szülési szabadság,
c) az apasági szabadság,
d) a szülői szabadság,
e) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),
f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés,
g) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap, és
h) az 55. § (1) bekezdés l) pontja szerinti mentesülés (a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából évente legfeljebb öt munkanapra) tartama alatt.
A védelem alkalmazása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó. A védelem fennállására, a várandósság, valamint az emberi reprodukciós eljárással összefüggő egészségügyi intézményben történő kezelés tényére a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta. Az egyéb felmondási védelmi körülmények a munkáltató számára ismertek. Csoportos létszámcsökkentés esetén a védelem alkalmazása szempontjából az irányadó időpont, amikor a munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről az érintett munkavállalót tájékoztatta.
A felmondási tilalom időszaka alatt közölt munkáltatói felmondás jogellenes. A felmondási tilalom ideje alatt azonban a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel megszüntethetik, továbbá az azonnali hatályú munkáltatói felmondás is közölhető, amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak.
A munkáltató felmondását köteles megindokolni. A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal, kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Kizárólag a munkáltató személyében bekövetkező változás nem szolgálhat a munkáltató felmondásának indokául. A felmondás indoklásában, a munkaviszony megszüntetés okának világosan ki kell tűnnie. Azaz a felmondás okának valósnak és okszerűnek, magának az indokolásnak pedig világosnak, egyértelműnek kell lennie. Ezen három követelmény bármelyikének hiánya a felmondás jogellenességét eredményezheti.
Nem kell megindokolni a munkáltatói felmondást, ha a munkaviszony határozatlan időtartamú és a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, vagy vezető állású.
A munkavállalók bizonyos esetekben akkor is kérhetik a felmondás indoklását a munkáltatótól, ha egyébként az nem lenne kötelező a törvény szerint. A munkavállaló a felmondás közlésétől számított 15 napon belül írásban kérheti a munkáltatótól a felmondás indokolását, azzal a hivatkozással, hogy véleménye szerint a munkaviszonyának megszüntetésére:
• a gondozói munkaidő-kedvezmény,
• az apasági szabadság,
• a szülői szabadság,
• a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság igénybevétele, vagy
• az általa kért munkaszerződés módosítás kezdeményezése miatt került sor.
A munkavállaló e jogával akkor is élhet, ha például a munkaviszonyát próbaidő alatt szüntette meg a munkáltató indokolás nélkül. A munkavállaló fenti jognyilatkozat indokolását annak közlésétől számított tizenöt napon belül írásban kérheti. A munkáltató az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban közli.
