Megállapodás tartozásátvállalásról

A tartozásátvállalás olyan háromoldalú szerződés, melyet a jogosult (hitelező), a régi kötelezett (régi adós) és az új kötelezett (átvállaló) egybehangzó és kölcsönös jognyilatkozatukkal hoznak létre, amely értelmében a jogosult (hitelező) a tartozás teljesítését kizárólag az új kötelezettől (átvállaló) követelheti. Ennek ellenére a szerződéses konszenzusnak a szerződésekre vonatkozó általános szabályok szerint mind a három fél tekintetében fenn kell állnia arra vonatkozóan, hogy mi a szerződés tárgya és melyek a lényeges feltételei.

A tartozásátvállalás is alapvetően kétarcú jogintézmény. Az eredeti jogviszony szempontjából szerződésmódosítás, mivel megváltozik a kötelezett személye: a régi kötelezett (régi adós) helyébe az új kötelezett (átvállaló) lép. A tartozásátvállalás szempontjából ugyanakkor új szerződésnek minősül, ami a jogosult (hitelező), valamint a régi és az új kötelezett (régi adós és átvállaló) között jön létre, azok konszenzusa alapján.

A tartozásátvállalás joghatásaként az új kötelezett (átvállaló) a régi kötelezett (régi adós) helyébe lép, ugyanakkor a jogosult (hitelező) jogi helyzetében nem következik be érdemi változás. Vagyis a kötelembe belépő új kötelezettet (átvállalót) mindazon jogok megilletik, amik a régi kötelezettet (régi adóst) is megillették a jogosulttal szemben.

A tartozásátvállalás joghatásaként a régi kötelezett (régi adós) szabadul a kötelemből, s helyébe az új adós (átvállaló) lép, ugyanakkor a jogosult (hitelező) és a régi kötelezett (régi adós) közötti jogviszonyt biztosító mellékkötelezettségek nem érvényesülnek a hitelező és az új kötelezett (átvállaló) között.

A dologi- és személyi biztosítékok, mint a jogosult (hitelező) és a régi kötelezett (régi adós) közötti szerződést biztosító mellékkötelezettségek bizalmi jellegű kötelmek, amiket nyilvánvalóan a régi kötelezett (régi adós) személyére tekintettel vállaltak a biztosíték kötelezettjei. A kötelezett (adós) személyének megváltozása esetén lehetőséget kell adni a zálogkötelezett vagy éppen a kezes kötelemből való szabadulására. Ezért a Ptk. biztosítja, hogy a biztosíték kötelezettjének ezirányú és kifejezett hozzájáruló nyilatkozata hiányban a biztosíték kötelezettje a tartozásátvállalás hatályosulásával mentesül a kötelezettsége alól.

Kapcsolódó jogszabály