Szövetkezet (kisgyermekkel otthon lévők) alapszabálya

A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szabályozza a szövetkezetet.

A Ptk. 3:325. § (1) bekezdése értelmében „A szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy, amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre terjed ki. A szövetkezet kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni”.
A szervezet tevékenysége irányulhat: értékesítésre, beszerzésre, termelésre és szolgáltatásra.
A szövetkezet tagsága:
A szövetkezet állhat természetes és nem természetes személy tagokból is, azonban a Ptk. 3:326. § (1) bekezdése szerint a taglétszám 20%-át nem haladhatja meg a nem természetes személy tagok száma azzal, hogy a szövetkezeti formában működő nem természetes személy tagokat nem kell figyelembe venni ekkor.  
Nyilvános felhívás útján nem lehet tagokat gyűjteni a szövetkezetbe.
A taglétszám negyedét nem haladhatja meg azon tagok száma, akik személyes közreműködést nem vállalnak.
A szövetkezet egyes tagjainak vagyoni hozzájárulása nem haladhatja meg a tőke tizenöt százalékát; a nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulásának összege nem haladhatja meg a tőke harmadát.

Engedély
Lehetséges, hogy jogszabály hatósági engedélyhez köti valamely tevékenység folytatását, akkor a szövetkezet csak akkor kezdheti meg/végezheti a működését, ha ezt az engedélyt megszerezte és birtokolja a 3:327. § (1) bekezdés alapján. Olyan eset is adódhat, hogy a szövetkezet képesítéshez kötött tevékenységet folytat. Ezt csak akkor teheti meg, ha a szövetkezetben legalább egy olyan személyesen közreműködő tag/munkavállaló/szövetkezet javára tevékenykedő személy van, aki megfelel a képesítési követelményeknek.
Alapítás
Szövetkezet létesítése a szövetkezet alapszabályának (szövetkezet létesítő okirata) elfogadásával történik, melyhez legalább 7 alapító tag egybehangzó nyilatkozata szükséges (3:331. § (1) bekezdés), valamint mindegyiküknek alá kell írnia – közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás esetén a képviselő is aláírhat. Az alapszabályt a Ptk. alapján közokiratba/ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Az alapszabály tartalmi követelményeit a 3:331. § (4) bekezdés szabályozza.

Alapszabály tartalma:
a) a szövetkezet nevét;
b) a székhelyét;
c) a célját vagy fő tevékenységét;
d) a létesítő személyek nevét, valamint azok lakóhelyét vagy székhelyét;
e) a tagok által teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; és
f) a szövetkezet első vezető tisztségviselőjét. 
g) a vagyoni hozzájárulás azon mértékét, amelynek teljesítése minden tag számára kötelező;
e) a tag személyes közreműködésének lehetséges módjait;
f) a szövetkezet és a tag gazdasági együttműködésének meghatározását;
g) a közösségi alapra vonatkozó szabályokat;
h) a természetes személy tagok, valamint hozzátartozóik számára nyújtandó szolgáltatások formáit, odaítélésének feltételeit, eljárási rendjét;
i) a szövetkezet szerveit és azok hatáskörét;
j) a tagokra és tisztségviselőkre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi okokat; és
k) a közgyűlés összehívásának módját, a szavazati jog gyakorlásának feltételeit és módját.

Tagság
A tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek (a továbbiakban: tagjelölt) nyilatkoznia kell arról, hogy
a) a szövetkezet tagjává kíván válni,
b) a szövetkezet alapszabályában foglaltakat elfogadja, magára nézve kötelezőnek ismeri el,
c) vállalja a szövetkezet tevékenységében való személyes közreműködést,
d) vállalja a szövetkezet alapszabályában meghatározott vagyoni hozzájárulás teljesítését,
e) a tagoknak biztosított előnyökkel élni kíván, a tagoknak biztosított szolgáltatásokat igénybe kívánja venni, és
f) a tagsága létesítésének nincs akadálya, és személyes közreműködését a munkavégzésre irányuló jogviszonyára vonatkozó szabályokkal összhangban fogja teljesíteni, ha egyébként munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

Megszűnik a tagsági jogviszony, ha  
a) a tag a szövetkezetből kilép;
b) a tag a vagyoni hozzájárulását vagy pótbefizetési kötelezettségét - az alapszabályban, illetve közgyűlési határozatban meghatározott időpontig - nem teljesítette;
c) a tag meghal vagy megszűnik;
d) a bíróság a tagot kizárja;
e) a szövetkezet átalakulással, egyesüléssel, szétválással vagy jogutód nélkül megszűnik,

Az alapítást be kell jelenteni a nyilvántartó Cégbíróságnak az ellenjegyzéstől számított 30 napon belül.

A nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig minden tagnak a pénzbeli hozzájárulása minimum 30 %-át, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás esetén pedig annak egészét szolgáltatnia kell, hasonlóan ahhoz, aki a szövetkezet működésében személyes közreműködést nem vállalt, mert neki a vagyoni hozzájárulásának egészét kell szolgáltatnia a határidőn belül.  A benyújtásig nem szolgáltatott pénzbeli hozzájárulásokat a bejegyzéstől számított egy éven belül köteles a tagok szolgáltatni a 3:332. § (3) bekezdése szerint.
Tehát a tagok hozzáárulása állhat pénzből és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból is, mely lehet akár követelés is abban az esetben, ha azt vagy elismerte az adós, vagy bíróság határozaton alapul. A tag munkavégzésre, személyes közreműködésre vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalását azonban nem lehet figyelembe venni nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként (3:332. § (1) bekezdés).
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 45. § alapján a szövetkezet bejegyzésének illetéke 100.000.- Ft, azaz százezer forint. 
A szociális szövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete bejegyzési eljárása illetékmentes.

Többféle szövetkezet alapítására van lehetőség: Lakásszövetkezet, agrárgazdasági szövetkezet, szociális szövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet, üdülőszövetkezet, iskolaszövetkezet és 
kisgyermekkel otthonlévők szövetkezete.

Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete olyan speciális szövetkezet, amelynek célja nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülők vagyoni, szociális, kulturális helyzetének előmozdítása, lehetőséget biztosítva arra, hogy a tagok rugalmas keretek között a foglalkoztatásba bekapcsolódjanak, illetve abban újra részt vehessenek, közösséghez tartozhassanak, cél továbbá az is, hogy elősegítse a tagok között a kisgyermekek gondozásához, neveléséhez kapcsolódó tudás- és ismeretanyag átadását, valamint tapasztalatcserét, ezen túlmenően pedig hozzásegítse tagjait a kisgyermekek gondozását, nevelését érintő új ismeret- és tudásanyag megszerzésének lehetőségéhez.

Tevékenységi körök: minden olyan tevékenységet gyakorolhat a szövetkezet, amelyet jogszabály nem tilt és egybeesik a szövetkezet célkitűzésekkel.
A szövetkezetnek a nevében viselnie kell a „kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete” megnevezést.
A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete közhasznú jogállású lehet.

Tagság
A szövetkezetnek csak természetes személy tagjai lehetnek, akik legalább 90%-a nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül.
Minden tagnak személyes közreműködést kell vállalnia.
A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete működése során a céljai érvényre juttatásával közérdeket szolgál.

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete a tagjával tagsági megállapodást köt a személyes közreműködés konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére vonatkozóan.
A megállapodásban a szövetkezet tagját megillető ellentételezést akként kell meghatározni, hogy annak arányosnak kell lennie a tag személyes közreműködésének mértékével, figyelemmel arra a szabályra, hogy szövetkezet az éves nettó árbevételének legalább 85%-át a tagok között személyes közreműködésük arányában osztja fel.

Külső szolgáltatás 
A külső szolgáltatás definíciója szerint ez „olyan sajátos jogviszony, amelynél a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja személyes közreműködését külső szolgáltatás keretében teljesíti, és amelyre a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint a munka törvénykönyvének e törvényben meghatározott szabályait és a munkavédelemről szóló törvény irányadó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete és tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján jön létre.

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagja részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.
A külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint a minimálbér összege.

Vagyoni hozzájárulás
A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének alapításakor, illetve belépéskor a tagsági jogviszony létrehozatalának feltétele az alapszabályban meghatározott mértékű vagyoni hozzájárulás teljesítése, amely lehet pénzbeli, illetve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás.
A szövetkezet alapszabálya, tehát maguk a szövetkezetet alapító tagok állapíthatják meg a vagyoni hozzájárulás teljesítése feltételeinek részletszabályait.

Ismeretfejlesztési és edukációs alap
A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete célhoz kötött ismeretfejlesztési és edukációs alapot képez, melynek célja, hogy fedezetet nyújtson a szövetkezet tagjai számára a kisgyermekek gondozására, nevelésére irányuló ismeret-, tudásanyag, valamint tapasztalat bővítésére és megszerzésére, továbbá a tagok edukációjára.
Ez az ismeretfejlesztési és edukációs alap a tagok között nem osztható fel. Az ismeretfejlesztési és edukációs alap igénybevételére és felhasználására vonatkozó részletszabályokat az alapszabályban kell meghatározni.
Az ismeretfejlesztési és edukációs alapból nyújtott szolgáltatás a nyereségből való részesedésként és a tagsági jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető figyelembe.

Amennyiben a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik, átalakul gazdasági társasággá, a hitelezőkkel való elszámolást követően ismeretfejlesztési és edukációs alapot az alapszabály rendelkezése szerinti más kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének vagy szövetkezeti érdekképviseleti szervezetnek adja át.

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete által nyújtott szolgáltatásokért szolgáltatási díjat kell fizetni.
A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete az éves nettó árbevételének legalább 85%-át a tagok között személyes közreműködésük arányában osztja fel.
A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete közgyűlésén a vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül minden tagnak egy szavazata van.