Irodabérleti szerződés

A lakástörvény szabályain alapuló helyiségbérlet csak a nem lakás célú helyiségek bérletét jelenti. A helyiségbérletre vonatkozó szabályok alkalmazandók pl. az irodák, üzletek és más hasonló helyiségek bérbeadás útján történő használatára.

Az irodabérlet keretében szabályozott kérdések, mint speciális rendelkezések, lehetnek az iroda különleges használati feltételei például munkaidő, parkolási lehetőségek, közös helyiségek használata.

Ebbe a körbe tartozik még az iroda rendeltetésszerű használatának feltételei, a bérlő kötelezettségei az iroda karbantartásával és állapotának megőrzésével kapcsolatban, valamint az iroda átalakításának, felújításának vagy dekorálásának szabályai.

A bérleti szerződést a használati szerződések alaptípusaként szabályozza a Ptk, s mint ilyen, a bérleti szerződés kettős gazdasági funkcióval rendelkezik: a bérlő számára lehetővé teszi, hogy nem tulajdonosként meghatározott dolgot birtokoljon, használjon, és esetenként hasznait szedhesse, a bérbeadó számára pedig biztosítja, hogy – tulajdonosként, vagy más jogcímen magánál tartott – meghatározott dolgot hasznosíthasson. Bérleti szerződés alapján tehát a bérbeadó a bérelt dolog feletti tulajdonosi részjogosítványok közül a dolog használatát és birtokát engedi át a bérlőnek.

A bérleti szerződés alanyai a bérbeadó és a bérlő. Bérbeadó nemcsak a tulajdonos lehet, hanem mindenki más is, aki a szerződésben meghatározott dolog harmadik személy használatába adására jogszabály vagy szerződés alapján jogosult (haszonélvező, vagy – albérlet esetén – maga a bérlő is).

A helyiségbérlet a lakásbérlethez képest csak a nem lakás célú helyiségek (Ltv. 91/A. §-ának 12. pontja) bérletét, bérbeadás útján történő hasznosítását jelenti. A helyiségbérletre vonatkozó szabályanyagot a lakástörvény helyiségbérlet szabályaira vonatkozó alcíme tartalmazza. A vonatkozó szakasz értelmében a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A helyiségbérlet esetén az Ltv. 38. §-ának (1) bekezdése mondja ki, hogy a bérleti díjban a felek szabadon állapodhatnak meg, szemben az önkormányzati és az állami tulajdonban álló lakások bérleti díjával, ahol a bérleti díjat jogszabály szabályozza.

A bérlő a helyiségben kizárólag olyan tevékenységet folytathat, amely megfelel a bérleti szerződésben foglalt szabályoknak, igazodik a helyiség és épület rendeltetéséhez. Megjegyzendő, hogy a helyiségbérlet szabályai irányadók az épület alapvető rendeltetésétről eltérő, belső helyiségekre (pl. lakóház földszintjén kialakított üzlethelyiségek, irodák).