Ingatlan adásvételi szerződés (haszonélvezet fenntartásával)

Közismert, hogy az ingatlanok adásvétele számos sajátosságot tartalmaz az adásvételi szerződésen belül. Elég csak a joghatás kiváltásához szükséges ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre, az ajánlattétel írásbeliségére vagy a tulajdonjog-fenntartás lehetőségére gondolnunk. A gyakorlatban számtalanszor előforduló probléma az is, hogy ez egyes aktusok a szerződés létrejöttéhez vagy a teljesítéséhez kapcsolódnak.

Az adásvételi szerződés tárgyát forgalomképes ingó és ingatlan dolgok, jogok és követelések egyaránt képezhetik. Az ingók esetében a Ptk. nem tartalmaz a szerződés megkötése körében alaki érvényességi kellékeket, a felek döntési jogkörébe utalja, hogy a bizonyíthatóság, forgalom biztonsága érdekében írásba foglalásról döntenek-e, vagy sem. Az ingatlanok, mint általában egy személy vagyonában a legértékesebb vagyontárgyak adásvétele azonban írásbeli alakhoz kötött.

Az írásbeliségre a Ptk. 6:7. § rendelkezése alkalmazandó, a joghatás kiváltásához szükséges ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó 1997. évi CXLI. törvény 32. § (2) bekezdésében foglalt alakiságok szerinti okirat szükséges.  A szerződés alaki érvényességi követelményei akkor is teljesülnek, ha a felek külön okiratba foglalták szerződéses nyilatkozataikat, feltéve, hogy a konszenzus a külön okiratok egybevetéséből nyilvánvaló. Az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó szerződés megkötésére csak írásban lehet ajánlatot tenni az ajánlati kötöttséget eredményező joghatállyal. Ugyanígy csak írásban lehet ilyen értelmű ajánlatot elfogadni azzal a joghatállyal, hogy az a szerződés létrejöttét eredményezze. A szerződést tartalmazó okirat, ha azt az egyik fél írta alá, és másik félnek átadta vagy elküldte, csupán a szerződés megkötésére tett ajánlatnak minősül, a szerződés érvényes létrejötte tehát attól függ, hogy a másik fél az ajánlatot az okirat aláírásával és visszaküldésével, illetőleg külön írásba foglalt és az ajánlattevőhöz megküldött nyilatkozattal az erre megszabott időben elfogadja-e.

Az ingatlan adásvételéhez megkövetelt írásbeliség érvényességi kellékét azonban továbbra sem köti össze a jogalkotó az ingatlan-nyilvántartási törvényben (a továbbiakban: Inytv.) megkövetelt alaki kellékekkel. A vevőnek ugyanis már azáltal kötelmi jogi igénye keletkezik az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére és így az eladó oldaláról a bejegyzéshez – mint a dologi jogban az ingatlanok tulajdonjogának átruházással történő megszerzéséhez megkövetelt konstitutív hatályú aktushoz – való hozzájárulás megadására, hogy a szerződést egyszerű írásbeli alakba foglalták, eladói és vevői oldalon egyaránt aláírták.

A tulajdonjog megszerzésének feltételéül szabott bejegyzéshez az Inytv. ugyan közokirati formát vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati formát követel meg, azonban ez a minősített írásbeliség már nem a szerződési kötelezettség elvállalásához, a szerződés érvényes létrejöttéhez, hanem a teljesítés problémaköréhez kapcsolódik. Ha az eladó nem adja hozzájárulását a bejegyzéshez, vagy elzárkózik a szerződés bejegyzésre alkalmas alakban történő „újrakötésétől”, az ő oldalán ez szerződésszegésként értékelhető. Szintén az ilyen problémák kiküszöbölésére iktatta be a Ptk. az elbirtoklás szabályai közé új intézményként a jogcímes elbirtoklás lehetőségét (Ptk. 5:45. §).

A haszonélvezet fenntartásával kötött ingatlan adásvételi szerződés egy olyan speciális megállapodás, amelyben az ingatlan tulajdonjoga az új tulajdonos (vevő) nevére kerül, de a szerződésben meghatározott személy (általában az eladó) haszonélvezeti joga megmarad az ingatlanon. Ez azt jelenti, hogy a haszonélvező továbbra is jogosult az ingatlan használatára, annak hasznai szedésére (pl. bérbeadás), és az ingatlan bizonyos mértékű birtoklására, még akkor is, ha a tulajdonjog már más személyé.