Forgalmazási szerződés
A forgalmazási szerződés alanyai egyik oldalon a szállító, aki gyakran a termék gyártója, másik oldalon pedig a forgalmazó, aki a termék felhasználóival szemben eladóként jelenik meg.
A forgalmazási szerződés alapján a forgalmazó nem saját felhasználásra vásárolja meg a szállítótól a terméket, hanem annak továbbértékesítését végzi. Ezért tér el a forgalmazási szerződés a közvetítői szerződésektől, ahol a közvetítő tulajdonjogot nem szerez az áru felett; feladata csupán az, hogy a terméknek piacot találjon. A forgalmazó a közvetítővel szemben azonban felvállalja az értékesítés kockázatát, hiszen a szállító felé a termék vételárát úgy fizeti ki, hogy adott esetben még nincs lekötve nála a megvásárolt termékmennyiség.
A forgalmazási szerződés így első ránézésre az adásvételi szerződéssel mutat rokonságot, azonban pontosan abból következően, hogy a szállító számára általában jelentősége van annak, milyen körülmények között, milyen megjelenés, reklám mellett történik a termékeivel való kereskedés, az adásvételi szerződéssel ellentétben a forgalmazó (vevő) továbbértékesítési tevékenysége felett utasítási joggal rendelkezik.
A köznapi értelemben márkaboltoknak nevezett kereskedők nagy része forgalmazási szerződést köt a termék gyártójával, esetleg importőrével. A Ptk. definíciója azonban pontatlan abban a tekintetben, hogy a forgalmazó általában nem a forgalmazási szerződés keretei között és különösen nem a szállítóval szemben vállalja kötelezettségként a termék értékesítését, forgalmazását. Mivel a forgalmazási szerződés keretében létrejövő adásvételi szerződésekkel a forgalmazó tulajdonjogot szerez a termékek felett (a folyamatos rendelések eredményeként a forgalmazó által megvásárolt áruk felett).
A forgalmazási szerződés alapvetően keretszerződés, hiszen a gyakorlatban a forgalmazási szerződés megalapozza a későbbi, folyamatosan megkötésre kerülő adásvételi szerződéseket a felek között. A forgalmazási szerződésben a szállító arra vállalkozik, hogy a forgalmazó igényeinek megfelelően, a forgalmazási szerződésben meghatározott feltételek mellett elégíti ki a forgalmazó termékszükségletét.
A forgalmazási jogviszony keretei között a felek több adásvételi szerződést kötnek a későbbiekben. A keretszerződési jellegből az is következik, hogy a forgalmazási szerződés tartós jogviszonyt hoz létre a felek között, és megkötésével még nem kerül sor tulajdonátruházásra, csupán az együttműködés kereteit rögzítik a felek a forgalmazási szerződés rendelkezésein keresztül.