Egyszerűsített kivitelezési szerződés (300 m2 alatti lakóingatlan)

A Ptk. a vállalkozási szerződés altípusaként új név alatt nevesíti a kivitelezési tevékenységet, amely magában foglalja az építést és a szerelést egyaránt. 
Kivitelezési szerződés esetén a kivitelező-vállalkozó megfelelő szakképzettséggel és a tevékenységre vonatkozó engedéllyel, bejelentéssel kell, hogy rendelkezzen. 

A megrendelő a kivitelezési munka megrendelésére feljogosított személy kell hogy legyen, adott esetben pl. egy lakásbérlő a lakásingatlan teljes átalakítására nem jogosult. A megrendelő kötelezettségévé teszi a törvény a tevékenységhez szükséges tervdokumentáció elkészítetését, adott esetben kiviteli tervek részletességéig, továbbá a létrehozandó mű és annak elvégzéséhez szükséges jogerős és végrehajtható hatósági engedélyek beszerzését.

A vállalkozó kötelezettségeként fogalmazza meg a törvény azt, hogy a tervdokumentációt át kell tanulmányoznia még a szerződés megkötése előtt, feltéve, ha az akkor rendelkezésre áll, és a megrendelő figyelmét a terv felismerhető hibáira és hiányosságaira fel kell hívni. Sajátos pre-kontraktuális kötelezettségeként nevesíti a törvény ezt a figyelemfelhívást, amelyet ingyenes szolgáltatásként állít be, amely nyilvánvalóan nem életszerű. Sok esetben előfordul, hogy több tervező készít több tervet, és ezek összehangolása végül elmarad, de a terv hibáit a laikus megrendelő nem mindig képes felismerni. A terv hibáinak a későbbi, szerződéskötés utáni felismerése esetén a vállalkozó szintén figyelem felhívási kötelezettséggel tartozik. Ennek megsértésével okozott károkért a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szerint kell helyt állnia. A tervezési hibákért a megrendelő a tervezővel szemben jogosult fellépni, a kivitelezővel szemben csak azon az alapon, hogy a szakembertől elvárható gondosság mellett ezen tervezői hibákat időben – kivitelezés előtt, de legkésőbb a kivitelezés során - fel kellett volna ismernie. 

Összhangban a Kódex azon törekvésével, hogy az egyes szerződések szabályai kizárólag a szerződés feleire vonatkozó kötelezettségeket tartalmazzanak, a szabályozás elhagyja vagy módosítja a vállalkozási szerződésnek a Ptk.-ban szereplő azon szabályait, amelyek a vállalkozó és a megrendelő jogviszonyán túlmutató kérdéseket szabályoznak. Így például egyértelművé teszi a törvény, hogy ha ugyanazon a munkaterületen egyidejűleg vagy egymást követően több vállalkozó tevékenykedik, a munkák gazdaságos és összehangolt elvégzésének feltételeit a megrendelő köteles megteremteni. Más szavakkal, a megrendelő kötelezettsége a több vállalkozó tevékenységének összehangolása, ha a tevékenységek ugyanazon munkaterületet érintenek.  

A szabályozás így a gyakorlatra és az elméletre hagyja a vállalkozás – generálkivitelezés – fővállalkozás fogalmi tisztázását.

A kivitelezési szerződés (6:252. §) igencsak rövid szabályozása mellett a Kódex elhagyja a fővállalkozás fogalmát (Ptk. 401. §), ráadásul a munkavégzés összehangolását a megrendelő kötelezettségévé teszi (ugyanakkor a megrendelői ellenőrzés elmulasztása a vállalkozó mentesüléséhez nem vezet), így a megrendelői kötelezettségszegést a vállalkozónak kell  jelezni. A gyakorlatban így az összetett tevékenységet (tervezés, anyagbeszerzés, kivitelezés) magába foglaló ipari-építőipari vállalkozási szerződések (a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott ún. Engineering Procurement Construction [EPC] szerződések) terjedelmének és komplexitásának számottevő növekedésével, valamint az azokból eredő jogviták számának emelkedésével kell kalkulálni. A már ismert és alkalmazott minta-szerződéses rendelkezések és a Kódex vállalkozási szerződésre vonatkozó szabályanyaga kollíziójának feloldása – amit az ügyvédi tevékenység nem képes megoldani - ugyancsak a bírói gyakorlatra vár.

Kapcsolódó jogszabály