Egyesület törlése iránti kérelem (PK-101T formanyomtatvány)
Letöltöm
Az egyesület megszűnése
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése a Ptk 3:48. § és 3:84. § alapján a következő esetekben történik:
a) határozott időre jött létre az egyesület és a meghatározott időtartam letelt,
b) az egyesület megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
c) az egyesületi tagok kimondják megszűnését,
d) az arra jogosult szerv megszűnteti (törvényességi felügyeleti eljárásban a bíróság így rendelkezik.
e) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg; vagy
f) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
Az egyesület megszűnése tehát kétirányú lehet:
a) az egyesület önmaga határoz a megszűnésről vagy
b) bíróság szünteti meg.
a) Az egyesület döntéshozó szerve (közgyűlés, küldöttgyűlés) egyesület megszűnését maga is elhatározhatja az alapszabályban meghatározott eljárás keretében és az ott meghatározott szavazati aránnyal, ez általában minősített többséget 2/3-ad, 3/4-ed szótöbbséget igénylő kérdés.
Ekkor végelszámolási eljárás megindításáról is döntenie kell az egyesületnek, így ki kell jelölni a végelszámolót is, aki a legfelsőbb szerv tagjaiból kerülhet ki. Amennyiben nem dönt a legfőbb szerv a végelszámoló kijelöléséról, úgy a bíróság felhívja az egyesület képviselőjét, hogy közgyűlést hívjon össze és válasszanak végelszámolót.
A végelszámoló feladata az egyesület vagyoni viszonyainak rendezése, ha van az egyesületnek vagyona.
A legcélszerűbb eljárás, ha a megszűnésről szóló határozat előtt az egyesület rendezi tartozásait, mind a szállítói mind a köztartozásokat és a megmaradó vagyont az alapszabály rendelkezése szerint az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek adják át.
Ha az alapszabály erről előre nem rendelkezik, akkor a legfőbb szerv még dönthet, viszont a megszűnés kimondása után már nem lehet a megmaradó vagyonról dönteni.
A közgyűlés nem dönthet a megszűnésről és a végelszámolásról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetőképtelenségét a bíróság megállapította. Ebben az esetben felszámolási eljárás lefolytatásának van helye.
b) Törvényességi felügyeleti eljárás keretében a bíróság megszünteti, amennyiben a törvényes működés nem állítható helyre.
Az egyesület fizetésképtelensége miatt induló felszámolási eljárásban a bíróság megszüntetheti, és a nyilvántartásból törölheti az egyesületet.
A bíróság az ügyész indítványára, az egyesület vagy más jogilag érdekelt kérelmére megállapítja a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét, ha az egyesület
a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt,
b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett,
c) megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg,
d) tagjainak száma hat hónapon keresztül a Ptk.-ban meghatározott legkisebb létszám alá csökken, feltéve, hogy az a) -c) pont szerinti esetekben az abban foglaltakra figyelemmel az egyesület nem határozott a megszűnéséről.
Törvénytelen működés esetén a bíróság törli a szervezetet az ügyészség megkeresésére peres eljárásban. Az ügyészt az eljárás indítványozásának joga akkor illeti meg, ha indítványát közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.
A nyilvántartást vezető bíróságra, törvényszékre „Végelszámolás megindításának nyilvántartásba vétele kérelem” PK-156 űrlapon kell a megszűnésről, a végelszámoló kijelöléséről szóló közgyűlési döntést bejelenteni. Csatolni kell hozzá a közgyűlésről szóló jegyzőkönyvet, mely tartalmazza a végelszámolás megindítását elrendelő (legfőbb szerv, vagy alapító) határozat keltét, a végelszámolás kezdő időpontját, a végelszámoló nevét (cégnevét), anyja nevét és lakóhelyét (székhelyét), ha a végelszámoló nem természetes személy, akkor a cégjegyzékszámát és a megbízásából eljáró természetes személy nevét és lakóhelyét, valamint a civil szervezet ügyintéző és képviseleti szerve jogviszonyának megszűnését, a közgyűlési
jelenléti ívet és a végelszámoló nyilatkozatát, arról, hogy vállalja a végelszámoló feladatok ellátását. A végelszámolás elrendelésétől kezdődően az egyesület a nevét „végelszámolás alatt” (va.) toldattal használhatja.
Ettől az időponttól a végelszámoló a szervezet törvényes képviselője, azaz a korábbi képviselő képviseleti joga megszűnik.
45 napon belül a korábbi képviselő át kell adja az iratokat a végelszámolónak és el kell készíttetni a tevékenységet lezáró mérleget a Számviteli Tv. szabályai szerint. (Ez lényegében egy közbenső mérleg). Köteles a munkavállalókat, amennyiben vannak, értesíteni a végelszámolás megkezdéséről. Ezzel a korábbi képviselő feladatai megszűnnek, innentől a végelszámoló jár el mindenben.
A bíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, melynek közzétételéről a bíróság a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott nyilvántartás útján gondoskodik
A végelszámolást elrendelő végzésben a bíróság felhívja az egyesület hitelezőt, hogy jelentsék be a végelszámolónak, 40 napon belül, követeléseiket, továbbá tájékoztatja a végelszámolót, hogy a végelszámolást 3 éven belül be kell fejezni. Ha nem fejeződik be a végelszámolási eljárás 3 éven belül, ezt követően kényszer végelszámolásnak van helye.
Amennyiben hitelezői igény bejelentésre nem kerül sor, vagy azok kielégítést nyernek és az egyesületnek felosztható vagyona nincs, tartozása, köztartozás sincs, úgy kezdeményezheti a végelszámoló a civil szervezet nyilvántartásból való törlését.
A végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a civil szervezetnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek.
Amennyiben a hitelezői igényeket, tartozásokat nem fedezi a rendelkezésre álló vagyon akkor felszámolási eljárásnak lesz helye.
