Egyesület írásbeli szavazásra felhívás

Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.

Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára, de az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult a szervezet.
Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
Minden egyesület saját maga rendelkezik nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal, különös tekintettel a hirdetési, reklám és a tevékenység televíziós, rádiós valamint egyéb elektronikus technikákkal történő közvetítésével kapcsolatos jogokra.

Közgyűlés

Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés.
A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.
A közgyűlés évente legalább egy alkalommal kötelezően ülésezik. 
Az egyesület ügyvezetése köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ez esetben a közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály, vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek rész. Ettől az alapszabály eltérhet, nyilvános közgyűlés is tartható.

A közgyűlést az egyesület elnöksége hívja össze, írásbeli meghívó küldésével.

A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell:
a) az egyesület nevét, székhelyét,
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését,
c) az ülés napi rendjét.

A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni, igazolható módon úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között meghatározott időköznek kell lennie.(pl. 8 nap, vagy 15 nap) 

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. Ha a közgyűlés nem szabályszerűen lett összehívva az ülést, akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult tag jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. 
Amennyiben határozatképesség hiánya miatt a közgyűlést el kell halasztani a másodszorra összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlést csak az eredeti közgyűlés napi rendi pontjaiban lehet megtartani. A megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlés időpontját követően 1 órán belüli időpontra is lehet összehívni, amennyiben viszont a megismételt közgyűlés nem az eredeti közgyűléssel azonos napon kerül megtartásra, úgy szükséges minden tagnak új meghívót küldeni.
A megismételt közgyűlés meghívójában tájékoztatni kell a tagokat a távolmaradás következményeiről, arról hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A közgyűlés hatásköre:
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
k) a végelszámoló kijelölése.

Határozathozatal

Az egyesület közgyűlése akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele 50%+1fő jelen van. Általában határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
Egyes kérdésekben, mint az alapszabálynak módosítása, vagy a tisztségviselők megválasztása, döntés az egyesület megszűnéséről az alapszabály rendelkezhet úgy, hogy tagok minősített szótöbbséggel ( ¾-es,) hozott határozata szükséges.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, 
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; 
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; 
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; 
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; 
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy 
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, melynek melléklete a jelenléti ív. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőn kívül a közgyűlés által megválasztott két hitelesítő írja alá.

Kapcsolódó jogszabály