Egyesület elnökség tisztségelfogadó nyilatkozat

Az egyesület alapításakor, nyilvántartásba vételekor Ptk. a 2013. évi V. törvény jogi személyekre vonatkozó részét 3:1. §- 3:48. §, az egyesületekre vonatkozó 3:63. §-3:87. § rendelkezéseit, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló a 2011. évi CLXXV. törvény szabályait kell ismernünk. A Ptk. jogi személyekre vonatkozó általános részét akkor kell alkalmazni, ha a különös rész eltérő szabályokat nem tartalmaz. A jogi személyekre vonatkozó könyvben a diszpozitív szabályok érvényesülnek, vagyis főszabály szerint a felek eltérhetnek a Ptk. szabályaitól.  Ez azonban nem lehet korlátlan.  Fontos, hogy csak a Ptk. rendelkezéseitől lehet eltérni, a 2011. évi CLXXV. törvény szabályaitól (Civil törvénytől) nem.

Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, illetve közösségeket hozzon létre, vagy azokhoz csatlakozzon.
Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.
Az egyesülési jog alapján szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel, és amelyet törvény nem tilt. Fegyveres szervezet nem hozható létre, valamint törvény alapján kizárólag állami szerv saját hatáskörében ellátható közfeladat megvalósítására irányuló tevékenység sem végezhető.

Az egyesülési jog alapján létrehozható egyesület és annak különös formái, mint szövetség, párt, szakszervezet.

Az egyesület fogalma

Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.
Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára, de az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult a szervezet.
Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
Minden egyesület saját maga rendelkezik nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal, különös tekintettel a hirdetési, reklám és a tevékenység televíziós, rádiós valamint egyéb elektronikus technikákkal történő közvetítésével kapcsolatos jogokra.

Ügyvezetés

Az egyesület ügyvezetése az elnökség, vagy a vezetőség. Az elnökség, vagy vezetőség tagjai az egyesület vezető tisztségviselői.   

A Ptk. jogi személyekre vonatkozó általános rendelkezési szerint vezető tisztségviselő 
- az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
-  A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
- Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
- Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A vezető tisztségviselő megbízatás csak határozott idejű lehet, legfeljebb 5 év időtartamra szólhat. Ha nem rendelkezik az alapszabály a megválasztás időtartamáról, úgy 2 évre szól a megbízás.
A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből.

Az vezető tisztségviselő megbízatása megszűnik:
a) Halállal,
b) A megbízatásról történő lemondással,
c) Visszahívásával,
d) A vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, 
e) A vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

Az ügyvezetés (elnökség/vezetőség) legalább három tagból áll. 

Az elnökség az elnökét maga választja tagjai közül, ettől el lehet térni, választhatja a közgyűlés is.  Az elnökség határozatait főszabály szerint a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. 

Az ügyvezetés feladatai
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

Az alapszabálynak rendelkeznie kell arról is, mikor és hogyan kell a vezető tisztségviselőt értesíteni, meghívni az ülésre, mikor határozatképes az ügyvezető szerv ülése, milyen módon hozza határozatait, milyen gyakorisággal ülésezik, a megismételt ülésre vonatkozó és szavazategyenlőség esetén követendő eljárásáról, valamint a jegyzőkönyvezés szabályairól.
Az ügyvezető szerv is hozhat határozatot ülés tartása nélkül is. 

Kapcsolódó jogszabály