Egyesület alapszabálya (2022)
Letöltöm
Az egyesület alapításakor, nyilvántartásba vételekor Ptk. a 2013. évi V. törvény jogi személyekre vonatkozó részét 3:1. §- 3:48. §, az egyesületekre vonatkozó 3:63. §-3:87. § rendelkezéseit, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló a 2011. évi CLXXV. törvény szabályait kell ismernünk. A Ptk. jogi személyekre vonatkozó általános részét akkor kell alkalmazni, ha a különös rész eltérő szabályokat nem tartalmaz. A jogi személyekre vonatkozó könyvben a diszpozitív szabályok érvényesülnek, vagyis főszabály szerint a felek eltérhetnek a Ptk. szabályaitól. Ez azonban nem lehet korlátlan. Fontos, hogy csak a Ptk. rendelkezéseitől lehet eltérni, a 2011. évi CLXXV. törvény szabályaitól (Civil törvénytől) nem.
Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, illetve közösségeket hozzon létre, vagy azokhoz csatlakozzon.
Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.
Az egyesülési jog alapján szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel, és amelyet törvény nem tilt. Fegyveres szervezet nem hozható létre, valamint törvény alapján kizárólag állami szerv saját hatáskörében ellátható közfeladat megvalósítására irányuló tevékenység sem végezhető.
Az egyesülési jog alapján létrehozható egyesület és annak különös formái, mint szövetség, párt, szakszervezet.
Az egyesület fogalma
Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.
Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára, de az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult a szervezet.
Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
Minden egyesület saját maga rendelkezik nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal, különös tekintettel a hirdetési, reklám és a tevékenység televíziós, rádiós valamint egyéb elektronikus technikákkal történő közvetítésével kapcsolatos jogokra.
Az egyesület alapszabálya
Az egyesület létrehozásához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozatával elfogadott alapszabály szükséges. Természetes személyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei lehetnek alapítók.
Az alapszabály tartalmi elemei:
a) az egyesület neve,
b) az egyesület székhelye,
c) az egyesület célja, vagy fő tevékenysége
d) alapító tagok neve, lakóhelye (székhelye)
e) vagyoni hozzájárulás, annak rendelkezésre bocsátásának módja és ideje,
f) első vezető tisztségviselő neve,
g) a tagok jogai és kötelezettségei;
h) az egyesület szerveit és azok hatásköre, továbbá a tagokra, a vezető tisztségviselőkre és a felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok;
i) a jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezményeket és a taggal szembeni eljárás szabályait vagy mindezeknek a mellőzését;
j) a közgyűlés összehívásának és lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyvvezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályait; és
k) a szavazati jog gyakorlásának feltételeit.
