Bizományi szerződés (értékesítési bizomány)
Letöltöm
A Ptk. amellett, hogy a bizományi szerződés szabályozásában nagymértékben követi elődjét, több vonatkozásban is pontosít a bizomány törvényi fogalmán. A már ismert jellemvonások ismertetése után kerül sor az új szabályok elemzésére.
A bizomány lényege változatlan: a bizományos díjazásért saját nevében de a megbízó javára köt adásvételi szerződést harmadik személlyel. A Ptk. a korábbi törvényhez hasonlóan a bizomány fogalmi elemévé teszi a bizományos díjazását, a diszpozitivitás elve értelmében azonban a Ptk. alapján sem kizárt, hogy a bizományos bizományi díj kizárása mellett vállalja a szerződés teljesítését.
A megbízási szerződés szabályai kapcsán már részletesen kitértünk arra, hogy bár az nem kizárólag képviseletre irányulhat, a megbízás vonatkozhat szerződés megkötésére is. Éppen ezért továbbra is szükségesnek látszik a megbízási és a bizományi szerződés elhatárolásával foglalkozni. A két szerződéstípus elkülönítésre a saját nevében kritérium alapján történhet. Mind a bizományos, mind a megbízott a megbízó javára köt szerződést, a bizományos azonban ezt a saját nevében teszi, a megbízott pedig a megbízó nevében. Ennek következtében amíg a megbízott szerződése a megbízó és a harmadik személy között hoz létre jogviszonyt, addig a bizományos szerződéskötése közte és a harmadik személy között. A bizományos gazdaságilag közvetítő, jogilag azonban szerződő fél a közte és harmadik személy között létrejött jogviszonyban, bár az erre utaló különbségtételt a Ptk. szövege expressis verbis továbbra sem tartalmazza.
