Alapítvány írásbeli szavazás ülés tartása nélkül
Letöltöm
Az új Ptk, a 2013. évi V. törvény jelentős változásokat hozott az alapítványokra vonatkozó szabályokban. A Ptk jogi személyekre vonatkozó részét 3:1. §- 3:48. § és az alapítványokra vonatkozó 3:378. §-3:404. § rendelkezéseit, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló a 2011. évi CLXXV. törvény szabályait kell megismernünk.
Az alapítvány fogalma
Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy.
Alapítvány nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására, de az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult a szervezet.
Alapítvány nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak, nem létesíthet alapítványt és nem csatlakozhat más alapítványhoz.
Az új Ptk. korlátozza a magánalapítvány létrehozását, mikor kimondja főszabályként, hogy alapítvány nem hozható létre az alapító, az alapítványi tisztségviselő (kuratórium tagja felügyelő bizottság tagja) valamint ezek hozzátartozói érdekében.
Ez alól két kivétel van:
- az alapító abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja az alapító tudományos, irodalmi, vagy művészeti alkotásainak gondozása,
- alapító hozzátartozója abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja a hozzátartozó tudományos, irodalmi, vagy művészeti alkotásainak gondozása, a hozzátartozó ápolása, gondozása, tartása, egészségügyi ellátási költségeinek viselése, iskolai tanulmányainak ösztöndíjjal, vagy egyéb módon történő támogatása.
Alapítók
Alapítvány alapítói lehetnek magán személyek, jogi személyek.
Több személy együttesen is létesíthet alapítványt. Ha több alapító létesít alapítványt, az alapítói jogokat az alapítók együttesen gyakorolják.
Ez esetben – különösen, ha nagy létszámú az alapítói kör – célszerű, ha az alapítók testületben, alapítói gyűlés keretében, járnak el, ekkor a testület működését az alapító okiratban részletesen szabályozni kell.
Az új szabályozás lehetővé teszi azt is, hogy az alapítói jogokat és kötelezettségeket az alapító akár halála, akár más esetre átruházza az alapító okiratban meghatározott személy részére.
Ennek feltételei:
- az alapító okiratban vállalt vagyoni hozzájárulását teljesítse,
- a felkért személy vállalja az alapító jogok és kötelezettségeket.
Amennyiben az alapító erről nem rendelkezik és meghal, jogutód nélkül megszűnik vagy más okból az alapítói jogait véglegesen nem gyakorolja, az alapítói jogok gyakorlása a kuratóriumot illeti meg.
Ha nincs az alapítói jogok gyakorlására jogosult személy, vagy szerv, az alapítói jogokat a nyilvántartó bíróság gyakorolja.
