Alapítvány felügyelőbizottsági tagjának elfogadó nyilatkozata
Letöltöm
Az új Ptk, a 2013. évi V. törvény jelentős változásokat hozott az alapítványokra vonatkozó szabályokban. A Ptk jogi személyekre vonatkozó részét 3:1. §- 3:48. § és az alapítványokra vonatkozó 3:378. §-3:404. § rendelkezéseit, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló a 2011. évi CLXXV. törvény szabályait kell megismernünk.
Az alapítvány fogalma
Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy.
Alapítvány nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására, de az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult a szervezet.
Alapítvány nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak, nem létesíthet alapítványt és nem csatlakozhat más alapítványhoz.
Az új Ptk. korlátozza a magánalapítvány létrehozását, mikor kimondja főszabályként, hogy alapítvány nem hozható létre az alapító, az alapítványi tisztségviselő (kuratórium tagja felügyelő bizottság tagja) valamint ezek hozzátartozói érdekében.
Ez alól két kivétel van:
- az alapító abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja az alapító tudományos, irodalmi, vagy művészeti alkotásainak gondozása,
- alapító hozzátartozója abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja a hozzátartozó tudományos, irodalmi, vagy művészeti alkotásainak gondozása, a hozzátartozó ápolása, gondozása, tartása, egészségügyi ellátási költségeinek viselése, iskolai tanulmányainak ösztöndíjjal, vagy egyéb módon történő támogatása.
Felügyelő bizottság
A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
A felügyelőbizottság működése:
A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.
A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
Amennyiben az alapító úgy határozott, hogy felügyelő bizottságot is hoz létre, úgy az alapító okiratban, vagy belső szabályzatban, vagy akár maga a felügyelő bizottság a működésére vonatkozó ügyrendet is köteles megalkotni.
Az ügyrendnek tartalmaznia kell a felügyelőbizottság, mint testület határozatképességére, határozathozatalának módjára vonatkozó szabályokat.
A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával, vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.
