Munkavédelmi teendők a home office kapcsán

Kovács Nikoletta Dátum Legutoljára frissítve: 2022.08.22

Olvasási idő: 10 perc


Ezt a cikket frissítettük a legújabb információkkal! Olvassa el itt!

A járványhelyzet remélt elmúlása után az energiaválság állíthatja ismét előtérbe a távmunkavégzés vagy home office alkalmazását. A munkajogi alapjogszabályokba is beépült új rendelkezések között a munkavédelem kérdésköre is várhatóan elő fog kerülni az őszi munkakezdéseknél.

Korábban részletesen beszámoltunk arról, hogy a távmunkavégzés vonatkozásában miként változott a 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.), valamint az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt.). Azon túlmenően, hogy a távmunkavégzéshez szükséges igazítani a munkaszerződéseket, az Mvt. értelmében egyéb feladataink is vannak.

Az Mvt.-ben külön fejezet (VII/A) foglalkozik a távmunkavégzés eltérő munkavédelmi szabályaival. Abban viszont nincs különbség, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése távmunka esetén is a munkáltató felelőssége. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra áthárítani.

A számítástechnikai eszközzel végzett távmunkára a következő munkavédelmi előírások is vonatkoznak:

  • a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet,
  • a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet.

Kockázatértékelés

A távmunkavégzés esetében mind az Mvt., mind az Mt. lehetőséget biztosít arra, hogy a munkaeszközöket a munkavállaló biztosítsa.

Annak ellenére, hogy az eszközök esetlegesen a munkavállaló tulajdonát képzik, a munkáltató nem mentesül objektív felelőssége alól, vagyis minden használt eszköz esetében – attól függetlenül, hogy munkáltatói vagy munkavállalói tulajdon – a munkáltatónak kockázatértékelés keretében meg kell győződnie ezen eszközök egészséget nem veszélyeztető, biztonságos állapotáról. A kockázatértékelés során az ellenőrzést a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység ellátására jogosult szakember végezheti el. A munkaeszközök biztonságos állapotának fenntartásáról a munkavállaló gondoskodik.

 
 

Munkavédelmi oktatás

Munkahelynek minősül minden olyan szabad vagy zárt tér, ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Számítástechnikai eszközzel történő munkavégzés esetén, amennyiben a munkavállaló saját otthonában, vagy az általa választott egyéb konkrét helyen végzi a munkáját számítástechnikai eszközzel, akkor az a hely, ahol ezt a tevékenységet folytatja, munkahelynek tekintendő, függetlenül attól, hogy az nem a munkáltató székhelye, telephelye, illetve nem áll a munkáltató közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt. Amennyiben a távmunkavégzés a munkavállaló otthonában történik, nem szükségszerűen az egész lakás tekintendő munkahelynek, viszont az a legalább 2–4 m2 -es terület, ahol a munkaasztal, munkaszék, számítógép, irattároló szekrény, nyomtató stb. van elhelyezve, az mindenképp.

A távmunkavégzés speciális jellegére tekintettel nagyon fontos szerepe van annak, hogy a munkáltató a kockázatok felmérésének eredménye alapján még a munkavégzés megkezdése előtt, a munkavállaló munkavédelmi oktatása alkalmakor térjen ki a távmunkavégzés során felmerülő veszélyekre, az egészségkárosító kockázatokra, a megelőző és védőintézkedésekre. 
Amennyiben a távmunkavégzés során baleset következik be, úgy azt a munkáltató részére jelezni kell, aki a balesetet kivizsgálja, és eldönti, hogy munkabalesetnek tekintendő-e. Amennyiben a munkaeszköz használata során következik be munkabaleset, a balesetet követően az érintett munkaeszközt az Mvt. 23. § (2) bekezdése alapján, soron kívüli ellenőrzésnek kell alávetni.

Villamos biztonsági szabályok

A munkáltatónak a számítástechnikai eszközzel végzett távmunka során – a munkahelyek minimális követelményeire általánosan vonatkozó 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendeleten túlmenően – figyelemmel kell lennie az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. 4 sz. mellékleteként kiadott Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat előírásaira is, ami – többek között – a villamos biztonsági felülvizsgálatokról rendelkezik, s ami a munkáltatót oly módon érinti, hogy amennyiben a munkavállaló távmunkahelye nem rendelkezik érvényes villamos biztonsági felülvizsgálattal, elvégzésének költsége a munkáltatót terheli.

Bizonyos feltételek együttes fennállása esetén a munkáltató mentesül a felülvizsgálattól. Az előzőkben említett Szabályzat 1.13.3. pontja a következőkről rendelkezik:
 „1.13.3. Lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén a villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyható, ha a következő két feltétel együttesen teljesül: 
a) fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van, és 
b) 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a felhasználói berendezések”. 

A lakóépületekben lévő lakások általában 16 A vagy 32 A névleges áramerősségű túláramvédelemmel (kismegszakító vagy biztosíték) rendelkeznek, ezért az első pontban foglaltak nagy valószínűséggel teljesülnek. Egyes lakások 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval is védettek, így ezeknél az említett Szabályzat 1.13.3. pontjának a) és b) pontja is teljesül, vagyis a munkáltató eltekinthet a villamos biztonsági felülvizsgálattól.
Abban az esetben, ha a második pont nem teljesül, a munkáltatónak megvan a lehetősége, hogy mobil áramvédő-kapcsolót biztosítson a távmunkát végző munkavállaló részére, így szintén elhagyható a villamos biztonsági felülvizsgálat. Ez utóbbi esetben a munkáltatónak meg kell követelnie a távmunkát végző munkavállalójától, hogy a számítástechnikai eszközt kizárólag a mobil áramvédő-kapcsolón keresztül üzemeltesse. Az áramvédő-kapcsoló a munkáltató tulajdonában maradhat, annak épségéért a munkavállalót felelősség terheli.

A számítástechnikai eszköz mint munkaeszköz üzemeltetésének villamos biztonsági szabályai

Az Mvt. 86. § A (2) pontja szerint a munkáltatóval kötött megállapodás alapján a távmunkavégzés a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet. Meg kell különböztetni, hogy a számítástechnikai eszköz a munkáltató vagy a munkavállaló tulajdonában van. Ha a számítástechnikai eszköz a munkavállaló tulajdona, akkor is a munkáltató feladata, hogy kockázatértékelés elvégzése során meggyőződjön a munkaeszközök egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotáról. A munkáltatónak a számítástechnikai eszközzel kapcsolatosan egyéb feladata nincsen, mivel az Mvt. 86. § A (2) pontja azt is rögzíti, hogy a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotának fenntartásáról ebben az esetben a munkavállalónak kell gondoskodnia.

A számítástechnikai eszközökön belül meg kell különböztetnünk a kisfeszültségű és a törpefeszültségű eszközöket: 

  • Az asztali számítógépek (PC-k), vagy az egyéb számítástechnikai eszközök töltői, a nyomtatók és az asztali lámpák kisfeszültségen működnek, ezért vonatkoznak rájuk a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 19. §-ában megfogalmazott követelmények. A számítástechnikai eszközök esetében a létesítés nem értelmezhető (az eszközök beüzemelése nem tekinthető annak), ezért a létesítésre vonatkozó követelmények nem vonatkoznak ezekre az eszközökre;
  • A táblagépek (tabletek), laptopok törpefeszültséggel működnek, ezért azokra külön villamossági biztonsági követelmények nem vonatkoznak.

A munkavégzéshez használt eszközökről érdemes tételes listát készíteni.

Kapcsolódó
tavmunka-kornyezeti-hatasa

A távmunka környezeti hatásai

Az mindenki számára egyértelmű, hogy a távmunka korszaka nem ér véget a koronavírus, nagyon remélt, lefutásával. Az energiaválság, klímahelyzet, vagy egy újabb járványhullám már ősszel újra előtérbe állíthatja a amunkavégzés digitális munkaeszközökre épülő formáját. Az új helyzethez történő alkalmazkodás sok munkáltató esetében állandó, hosszú távú változást hoz, leginkább azért, mert számos előnnyel jár akár költségoldalról is.

Írásbeli tájékoztatás

A számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetében az Mvt. külön nevesíti a munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettségét, melynek értelmében: ,,a munkáltató írásban tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól”.

A tájékoztatóban fel kell hívni a munkavállaló figyelmét azokra a tudnivalókra, melyek az otthoni munkavégzés kapcsán elengedhetetlenül fontosak, többek között a munkavégzési hely megfelelő kialakítására:

  • Hol érdemes kialakítani a munkavégzés helyét?
  • Milyen megvilágítással kell rendelkeznie a munkavégzés helyének?
  • Milyen a megfelelő munkaasztal, munkaszék? 
  • Hol helyezkedjen el a képernyő? 
  • Mire kell figyelni a billentyűzet esetében? 
  • Mik a munkavégzés közben a munkavállalót érő zajhatások?
  • Milyen az ideális hőmérséklet a munkavégzéshez? stb.

A megfelelő tájékoztatásnak kiemelten nagy a jelentősége. Ennek elmaradása, vagy nem megfelelő tájékoztatás esetén a munkavállaló jogosan hivatkozhat arra, hogy nem tettünk eleget munkáltatóként kötelezettségünknek, és ez okozta az esetleges balesetet. 

A Technológiai és Ipari Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztálya segédletet tett közzé a munkáltatói tájékoztató elkészítéséhez.

Ne hagyja figyelmen kívül az új munkavédelmi előírások fontosságát és hatásait! Kattintson a linkre, és tekintse meg a Menedzser Praxis Munkavédelmi Különszámát ingyenesen. Ebben a Menedzser Praxis szakértői részletesen bemutatják a 2024-es évre vonatkozó változásokat és a legfontosabb kötelezettségeket. Csatlakozzon a több mint másfél ezer érintetthez, akik már letöltötték a kiadványt, és profitáltak belőle!