Budapest: a COVID legnagyobb vesztese
Olvasási idő:
Kilenc hónapja tart már a COVID rombolása a turisztikai piacon. Az is köztudomású, hogy Budapest helyzete a leginkább kritikus, mivel a főváros turizmusát legnagyobb részben a külföldiek működtették. Márpedig külföldiekre, nagyon úgy tűnik, hosszú ideig nem számíthatnak sem a kereskedelmi szálláshelyek, sem az AirBnb szállásként ismert magánszállásadók.
A hosszú éveken keresztül érvényesülő, 12-14 milliós vendégforgalom már csak emlék.
Az MTÜ tiszteletre méltó belföldi kampányának lehetőségei, eredményének kilátásai ugyancsak korlátozottak. A hiányzó külföldi keresletet csak szerény mértékben pótolhatják a belföldi vendégek, nem csupán volumenük, hanem vásárlóerejük miatt is. Már az is intő jel lehet, hogy 2019-ben a kereskedelmi és a magánszálláshelyeknél egyaránt megtorpant a belföldi forgalom gyarapodása.
A Központi Statisztikai Hivatal november 6-án hozta nyilvánosságra a kereskedelmi szálláshelyek első három negyedévének adatait. Ennek alapján már jól megbecsülhetőek azok a veszteségek, amelyeket ebben a körben a fővárosi turizmus elszenvedett.
A „boldog békeidőnek” számító 2019-ben Budapesten 83 ezer férőhely várta a vendégeket a kereskedelmi szálláshelyeken.
További 45 ezer férőhely volt elérhető a 21 ezer szobát üzemeltető 11 ezer vállalkozónál a magánszálláshelyeken, kétharmad részben az ötödik, hatodik és hetedik kerületekben. A szállodák száma akkor 210 volt 21 ezer szobával és 46 ezer férőhellyel. A járvány fokozatosan halványított el sok mindent, kibontakozására már március második felében úgy reagáltak a szálláshelyek, hogy egy részük részlegesen vagy teljesen beszüntette működését, csökkentette alkalmazottainak számát. Az „önkéntes száműzetés” a szállodák esetében azzal járt, hogy működő kapacitásuk a májusi mélypont után idén augusztusban is csak a tavalyi háromnegyed része volt.
A COVID-válság számokban
Mivel a magánszálláshelyekről a KSH-nak év közben nincs adata, ezért csak feltételezni lehet, hogy ezek a szálláshelyek az alkalmazkodásban hasonlóan viselkedhettek, mint a kereskedelmi szálláshelynek minősülő panziók, így működő kapacitásuk idén augusztusban 17-18 ezer szoba és 35-38 ezer férőhely lehetett.
A járvány terjedésével párhuzamosan – mint Európában mindenütt – országosan a belföldi vendégforgalomra helyeződött a hangsúly, belátva, hogy ha ez nem is menti majd meg a turizmus 2020. évét, a veszteségeket azért szerényen enyhítheti. Budapest esetében egyelőre ez a lehetőség is csak halvány reménynek tűnik, hiszen a főváros tavalyi első kilenc, havi 914 ezer vendégéjszaka belföldi forgalmával a régiók rangsorában a hatodik, idén viszont már csak az utolsó előtti helyen áll (433 ezer éjszaka).
A folyamatok drámaiságát jól mutatják a havonkénti szállodai adatok, amelyeken élesen kirajzolódik a forgalom beszakadása úgy a külföldi, mint a belföldi vendégéjszakák esetében idén márciustól. Augusztusban a belföldi forgalom egy rövid pillanatra magához térni látszott, hogy azután a szeptember ismét alul teljesítsen.
Mindezek fényében már természetes, hogy egészen lehangoló képet mutatnak a szállodai foglaltsági adatok is, és ha nem történik valami váratlan fordulat és a vendégek nem térnek vissza, nyilvánvalóan újabb bezárások következnek majd rövidebb vagy hosszabb időre. Szakmai vélekedések szerint a hotelek általában 35-40%-os kihasználtság körül kezdenek nyereségessé válni, a tartalékok pedig nyilván végesek.
A kereskedelmi szálláshely bevételek 10 év alatt éves összevetésben 101 milliárdról két és félszeresükre, 250 milliárdra nőttek, 2020 első három negyedévében azonban ez a szám 184 milliárdról 48 milliárdra zsugorodott.
Miért Budapest?
Kilenc hónap alatt összességében a belföldi vendégforgalom Budapesten eddig 47 százalékkal, a külföldi ezzel szemben 76 százalékkal, a bevételek összességükben 74 százalékkal maradtak el a tavalyitól. Az idei forgalomnak ez a szintje – a belföldi vendégfogalom és a bevételek tekintetében bizony csak a 2012-2013. évinek felel meg.
Érdemes egy pillantást vetni arra, vajon hogyan reagáltak a szálláshely-szolgáltatók árpolitikájukkal a kialakult nehéz helyzetre. Az (egyelőre) talpon maradott szállodák és panziók egyaránt a drasztikusan zuhanó forgalomra az árak csökkentésével feleltek. A szállodák július kivételével 25-30 százalékkal, a panziók ennél is jobban, 35-50 százalékkal alacsonyabb szobaárakat alkalmaztak, nyilvánvalóan tudomásul véve, hogy a belföldi célközönség fizetőképessége alacsonyabb az évek óta megszokott külföldi vendégeknél, vendéget pedig mindenképpen szerezni kellett (és kell) a minimális rentabilitás fenntartása miatt. Feltételezhetjük, hogy a magánszálláshelyek alkalmazkodási technikákban, árszínvonalban a panziókhoz hasonlíthattak leginkább.
Budapest az első kilenc hónap során a kereskedelmi szálláshelyi szegmensben 136 milliárd forint veszteséget szenvedett az eddig kieső 6 millió külföldi és fél millió belföldi éjszaka következtében.
Az említett számokhoz nyugodtan hozzá lehet becsülni azt az összeget, amelyet a magánszálláshelyek elmaradt vendégforgalma okozott, továbbá azokat az elmaradt áru- és szolgáltatásvásárlásokat, amelyek a napi látogatókhoz kapcsolódnak. A külföldi vendégforgalom országos veszteségeinek 72, a belföldinek 11, bevételek hiányának pedig 61 százaléka köthető Budapesthez.
(Cikkünket teljes terjedelmében a Vállalkozói Értesítő-Vendéglátás és Turizmus decemberi számában olvashatják)
