Újabb kritérium a civil szervezetek számára

dr. Gaál Nóra Dátum Legutoljára frissítve: 2021.06.08

Olvasási idő: 5 perc


Ez a tartalom 1044 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Jogszabályt alkotott az Országgyűlés a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról. Az új szabály az egyesületek és alapítványok mérlegfőösszegéhez köti az új kritériumokat.

Az Országgyűlés a 2021. május 18-ai ülésnapján fogadta el a civil szervezetekre vonatkozó új jogszabályt (2021. évi XLIX. törvény a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról), melynek értelmében Állami Számvevőszék évente összefoglaló jelentést tesz közzé azokról az egyesületekről és alapítványokról, amelyeknek a tárgyévi mérlegfőösszege eléri a 20 millió forintot.

A törvény májusi elfogadásával, majd kihirdetésével visszavonásra került a „A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló 2017. évi LXXVI törvényt. A sokat vitatott jogszabály azt mondta ki, hogy minden civil szervezet, amely egy évben legalább 7,2 millió forint támogatást kap határainkon kívüli forrásokból, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott civil szervezetek nyilvántartásában és ezt a minősítést honlapján és kiadványain köteles feltüntetni. 

Kivételt jelent, tehát nem terjed ki a törvény hatálya

  • arra az egyesületre és alapítványra, amely az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerint nem minősül civil szervezetnek
  • a sportról szóló 2004 évi I. törvény hatálya alá tartozó sportegyesületre,
  • a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény szerinti vallási közösségre,
  • a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerinti nemzetiségi szervezetre és nemzetiségi egyesületre, valamint az alapító okirata szerint adott nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét, vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet ellátó alapítványra.

Az Állami Számvevőszék feladata lett évente összefoglaló jelentést készíteni a törvény hatálya alá tartozó egyesületekről és alapítványokról.

Kapcsolódó
birosagi-fizetesi-portal

Civil szervezetek számára is elérhető a Fizetési Portál

Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek a Bírósági Fizetési Portálon keresztül tudnak a bírósági eljárások során keletkezett fizetési kötelezettségüknek eleget tenni. 2021. június óta a civil szervezetek számára is elérhető az elektronikus fizetési és elszámolási rendszer (EFER).

A törvény 2021. július 1-én lép hatályba. 

A hivatkozott törvény módosította a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény szabályait is.

Elektronikusan kell benyújtani a 2022. évtől kezdődően a beszámolóit az OBH-hoz azoknak a civil szervezeteknek is, akik ugyan nem kötelezettek elektronikus eljárásra, de a mérlegfőösszegük az 5 millió Forintot eléri. (először 2023 évben).

Tekintve, hogy hatályát vesztette a „A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló törvény a nyilvántartást vezető törvényszékek 2021. július 30. napjáig kötelesek hivatalból törölni ezt a tényt a nyilvántartásból, úgy, hogy az, mint törölt adat se legyen megismerhető, továbbá, akikkel szemben eljárást indult és első fokú bíróság bírságot szabott ki, a folyamatban lévő eljárás bírság alkalmazása nélkül megszűnik.

Az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogkörei

Az Állami Számvevőszék külön törvényben (a 2011. évi LXVI. törvény) törvényességi szempontok szerint ellenőrzi a szervezeteket.
Az érdemes tudni, hogy az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve. Az ÁSZ jogalkalmazó szerv, amely az Országgyűlés által elfogadott törvények alapján végzi a feladatait, illetve az ellenőrzéseire alapozott, széleskörű tanácsadó, tudásmegosztó tevékenységét. 
A számvevőszéki ellenőrzések célja alapvetően nem a hibakeresés, vagy az elmarasztalás, hanem a közpénzügyek fejlesztése, az ellenőrzések hasznosulása az ellenőrzött szervezetek szintjén és rendszerszinten egyaránt. 
Az ÁSZ eddig is végzett ellenőrzéseket olyan civil szervezeteknél, amelyek a központi költségvetésből támogatást kaptak, és az ellenőrzések a gazdálkodási tevékenység egészére kiterjedhetnek.
A civil szerezetek támogatása érdekében az Állami Számvevőszék 2020 áprilisában a civil szervezetek gazdálkodását, illetve a gazdálkodásuk átláthatóságát támogató öntesztet is közzétett a honlapján. 

A kérdéssor önkéntes kitöltésével a közpénzekkel gazdálkodó civil szervezetek tesztelhetik a működésük és gazdálkodásuk szabályosságát.

Az új, aktualizált civil önteszt kérdéseinek döntő része a civil szervezet beszámolási és számviteli feladatellátására, valamint a gazdálkodására, és az ezzel kapcsolatos feladatellátására vonatkozik. 

Az Állami Számvevőszék célja, hogy a civil szervezetek vezetői, vezető testületei, fenntartó testületei, szervezetei, intézményei szabályozott és szabályszerű működését támogassa. 
Az Állami Számvevőszék öntesztjeinek kitöltése önkéntes, visszaküldeni sem kell, de amennyiben a kitöltés tényéről, illetve annak hasznosságáról a felhasználó visszajelzést ad, azt az ÁSZ köszönettel fogadja. Az önteszt ugyancsak elérhető a Számvevőszék oldalán.