Változások 2020-ban az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiban

Örökbefogadói díj

1997. évi LXXXIII. törvény 2020. január 1-jétől hatályos szabálya alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai a következők lettek: csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj és táppénz.

Az 1997. évi LXXXIII. törvény az alábbiak szerint rendelkezik az új ellátásról, az örökbefogadási díjról:  
Örökbefogadói díjra az jogosult, aki
-    biztosított, és
-    a gyermek nevelésbe vételének napját megelőző 2 éven belül 365 napon át biztosított volt, és
-    második életévét betöltött gyermeket, illetve ikergyermekek esetén a harmadik életévüket betöltött gyermekeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, továbbá
-    a gyermeket a gondozásba vétel időpontját megelőzően nem neveli legalább egy éve folyamatosan saját háztartásában.

Örökbefogadói díj folyósítása alatt lehet keresőtevékenységet folytatni, ez esetben figyelemmel kell lenni arra a szabályra is, hogy aki az örökbefogadói díj igénybevétele mellett munkát vállal, és keresőképtelen lesz, akkor a keresőképtelenségére tekintettel az örökbefogadói díj mellett táppénzre vagy baleseti táppénzre is jogosultságot szerezhet.
Ha a szülő az egyik gyermeke után jogosult csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra, vagy gyermekgondozási díjra, míg a másik gyermeke kapcsán csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra vagy gyermekgondozási díjra, akkor a két különböző korú gyermekre járó ellátásokat a szülő egyidejűleg igénybe veheti.

Az örökbefogadói díj időtartama és mértéke

Az örökbefogadói díj a gyermek nevelésbe vételének napjától számított 168. napig jár. Azaz csecsemőgondozási díjhoz hasonlóan, az örökbefogadói díj is 168 napig kerül folyósításra, amely a gyermek nevelésbe vételétől jár.
Az örökbefogadói díj naptári napi alapja a gyermekgondozási díjhoz hasonlóan kerül megállapításra, azaz az örökbefogadói díj az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (1)–(3) bekezdése szerint megállapított összegben jár. Ha azonban a naptári napi alap nem állapítható meg a fenti bekezdések alapján, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, az örökbefogadói díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.

Örökbefogadói díj szerepe az előzetes biztosítási időben és a megszakításban

A csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj – kivéve a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjat – folyósításának az idejét, valamint köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot, és a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.
2020. január 1-jétől figyelemmel kell lenni arra, hogy a csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követően folyósított örökbefogadói díj idejét is.

A biztosításban töltött idő az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. 2020. január 1-jétől a 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be az az idő, amíg örökbefogadói díj kerül folyósításra.

Nagyszülői gyermekgondozási díj

A gyermek szülei jogán szerezhet jogosultságot a nagyszülő a nagyszülői gyermekgondozási díjra. Azaz a nagyszülő akkor jogosult a gyermekgondozási díjra, ha
-    a gyermek szülője/szülei jogosult(ak) a gyermekgondozási díjra,  
-    a gyermeket a szülői/szülei a saját háztartásban neveli(k), és abból a gyermek a nagyszülőhöz csak átmeneti jelleggel, napközbeni időszakra kerül ki,
-    a szülő(k) egyetért(enek) a gyermekgondozási díj nagyszülő általi igénylésével és annak nagyszülő részére történő megállapításával, és erről írásban nyilatkoznak is.
További feltételek a nagyszülői gyed-nél, hogy
-    közös háztartásban élő mindkét szülő vagy egyedülálló szülő esetén a gyermeket gondozó szülő biztosítottként keresőtevékenységet végezzen abban az időszakban, amikor az ellátást a nagyszülő részére folyósítják;
-    a nagyszülő nem lehet nyugdíjas, továbbá
-    a nagyszülőnek a gyermek születését megelőző 2 éven belül legalább 365 napon át biztosítottnak kell lennie, és
-    a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a nagyszülő keresőtevékenységet nem folytathat kivéve, ha azt otthonában végzi.

Megjegyzés: Arra a gyermekre, aki után a gyermekgondozási díjat megállapították, gyermekgondozást segítő ellátást nem folyósítanak.
A nagyszülő részére megállapított gyermekgondozási díj naptári napi alapját és a folyósítandó ellátás összegét a nagyszülő jövedelméből kell kiszámítani azzal, hogy a gyermekgondozási díj összege az alábbi naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.

Nevelőszülői gyermekgondozási díj

2020. január 1-jétől gyermekgondozási díjra jogosult a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartama alatt a nevelt gyermekre tekintettel, ha a nevelőszülő a nevelt gyermek nevelésbe vételét megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt és a gyermeket saját háztartásában neveli.

Megjegyzés: Ha a nevelőszülő egyidejűleg több olyan nevelt gyermekről is gondoskodik, akire tekintettel gyermekgondozási díjra válna jogosulttá, választása szerint csak egy nevelt gyermekre tekintettel jogosult gyermekgondozási díjra.

A gyermek születését követő 169. napot megelőzően a nevelőszülő részére nem jár a fenti gyermekgondozási díj arra az időszakra, amikor a nevelőszülő bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat. A nevelt gyermek után járó gyermekgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napján érvényes minimálbér 55%-a, a gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a.

Változás az egészségbiztosítási ellátások maximális összegében

Táppénz és gyermekgondozási díj felső határa az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján
-    táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét;
-    a gyermekgondozási díj összege legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.

2020. január 1-jétől a jelenlegi 149 000 forint összegű minimálbér 161 000 forintra nőtt. Erre tekintettel a táppénz-, és a gyermekgondozási díj felső határa a következők szerint alakult:

Meg kell említeni, hogy a fentiektől eltérően
-    a nevelt gyermek után járó gyermekgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napján érvényes minimálbér 55%-a, a gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a;
-    adott jövedelem hiányában a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj havi összege
o    a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes kötelező legkisebb munkabér 70 százaléka, azaz 112 700 forint,
o    a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70 százaléka, azaz 147 420 forint.