Turizmus a járvány után - interjú

Épp most nyitotta meg a balatoni szezont Tihanyban. Van remény arra, hogy az előttünk álló időszakot turisztikai értelemben is szezonnak nevezzük? 
A kultikus helynek számító tihanyi piacon nyitottuk meg a szezont a város polgármesterével és más szakemberekkel. Én úgy gondolom, illetve remélem, hogy ez a balatoni szezon se múlik el eredmények nélkül, úgy értem, megfelelő gazdasági mutatók nélkül a kkv-k tekintetében. A turizmusnak nagy szüksége van arra, hogy a szállodák és az éttermek kinyissanak. Természetesen azért a felelős viselkedés szabályait mindenkinek, szolgáltatónak és vendégnek, fogyasztónak egyaránt be kell tartania. 

Az elmúlt hetekben a legkülönfélébb forgatókönyvek hangzottak el a teljes rolólehúzástól a reményt keltő várakozásokig. Ön szerint mire lehet számítani? 
Többféle szezonról beszélhetünk a Balatonnál is, mindegyiknek más és más áll a középpontjában. Mára megszűnt az a terminológia, amely elő-, fő- és utószezonra osztja a periódust. Ma már nincs főszezon, helyette tavaszi, nyári és őszi szezon van. Nyilván a tavaszi szezon az idén sajnos elmaradt, de a nyári és az őszi szezon még megmaradt. A tavaszi szezon a tavaszi ébredéssel köthető egybe, a Balaton partján van az egyik leghosszabb, egybefüggő bicikliút, ezt ilyenkor szokták a legjobban kihasználni és igénybe venni, a Balaton a legnagyobb halas tavunk is, tavasszal megindul a horgászat, a Balatonfelividék pedig kiváló kirándulóhelynek számít, illetve az épített örökség is ekkor kerül középpontba. A nyári szezon középpontjában a Balaton riviéra jellege áll a strandokkal és az éjszakai élettel, ősszel pedig a gasztronómiáé és a vinokultúráé a főszerep, a borvidékek kiemelt jelentőségével. Ezek köré csoportosulnak az attrakciók. Somogy megye ilyenkor megélénkül: az őszi szezonban sok a halfesztivál, a siófoki és szigligeti süllőfesztivál vagy a tihanyi Garda fesztivál. Most a tavaszi szezon kimaradt, néhány héttel vagy hónappal is később történt meg ez a tavaszi ébredés, de ahhoz képest, hogy néhány héttel ezelőtt még az is valós forgatókönyv volt, hogy a teljes szezon kimarad, óriási örömteli esemény. 

A szigorítások föloldásával gazdasági értelemben mire lehet számítani? Mennyiben lesz ez most mást, mint az elmúlt évek nyarai?
Jós nem vagyok és a bölcsek köve sincs nálam. A Balaton mindig is erős volt a belföldi piacon, négy vendégből három belföldi volt. Idén a hazai utazóközönségből jóval kevesebben terveznek külföldi utazást, ez bizonyos, ez derül ki a felmérésekből is, tehát ha az eddig inkább külföldre utazók is megjelennek a Balatonnál, akkor a negyedik vendég is lehet hazai. Sajnos a nagy tömegrendezvények most elmaradnak, nem lesznek fesztiválok, elmarad a Balaton Sound, viszont a távolságtartással felértékelődhetnek a Balatonnak olyan rejtett kincsei is, amelyek eddig esetleg háttérbe szorultak vagy elrejtette őket a forgatag. 

Kisebb rendezvényekre lehet számítani? Egy-egy helyi sörfesztivál, kisebb szezonnyitó buli például?
Ezt nem tudjuk egyelőre. Május elején vidéken megnyílhattak a teraszok, egy héttel később engedélyezték a beltéri vendéglátást is és a 200 főnél nem nagyobb rendezvényeket. Ha az emberek felelősen viselkednek és folytatódik a nyitási  folyamat, akkor lehet majd akár egy élénk szezonról is beszélni. A jelenlegi szabályozás szerint augusztus 15-e után lehet tömegrendezvényeket tartani, ekkora esik két nagyobb fesztivál, a Be my lake és a Strandfesztivál, ezek akár kiemelt vendégforgalmat hozhatnak, de nyilván ez a többi fesztivál kieső bevételeit nem pótolja. 
Ha megpróbáljuk a kárt felmérni, mit jelentett ez a kisvállalkozásoknak, a munkavállalóknak? 
Egy ilyen helyzetben mindenki veszít: az állam, az önkormányzatok, a vállalkozások, és az egyes emberek is, ugyanakkor jó intézkedések voltak, a hitelmoratórium komoly mentőövet jelentett a vállalkozásoknak, beruházásoknak. Ezáltal sokak megmenekültek, de nyilván nem mindenki. A Balaton gazdasági eredménye eddig is szezonális volt, tehát a márciusi, áprilisi forgalmon nem fog feltétlenül meglátszódni a hiány. Szerintem a tavalyi év turisztikai teljesítményének minimum hatvan százaléka realizálódni fog, de lehet, hogy a 100-hoz lesz közelebb ez az érték. A hazai turisztika teljesítmény nagyjából negyede képződik a Balatonnál, a fele Budapesten, a fele vidéken, annak a fele pedig a Balatonnál. A balatoni turisztikai forgalom gerince július 15. és augusztus 31. között realizálódik. Ha ügyesek vagyunk, és nem újul ki ősszel a járvány, akkor tovább is tarthat a szezon, mert sokaknak nem lesz merszük külföldre menni, így új rétegek is felfedezhetik a Balatont. Ne feledjük, ez az egyetlen olyan riviéra jellegű vízpartunk, amely biztonsággal elérhető lesz. 

Északi és déli part között lehet különbséget tenni, melyik érzi meg jobban a válságot? 
Ezt nehéz felmérni, de a forgalom eloszlása valószínűleg hasonló lesz az előző évekhez. Talán az lehet különbség, hogy a kilátókat, s a tömegektől távolabb eső kiránduló helyeket többen látogatják majd. A megbetegedéstől tartva többen választhatnak majd olyan célpontokat, amelyek nem annyira népszerűek, vagy legalábbis nem feltételeznek tömegeket. Egy nagy hotelnek, kereskedelmi szálláshelynek nyilván több kontaktusa van, mint egy magánszállásnak, tehát Siófok és Balatonfüred nyilván ebből a szempontból kitettebb a fertőzésveszélynek, mint Balatonfenyves vagy Máriafürdő. Ha a családi strandolás, az elvonulás az utazás fő motivációja, akkor sokan fognak szerintem csendesebb helyeket választani, és ezzel összhangban felértékelődhetnek a magánszállások. 

Akkor azok, akik csak egy vagy néhány szálláshelyet üzemeltetnek, tehát a magánemberek vagy kisvállalkozók most jobban járhatnak? 
Most mindenkinek akkora szüksége van a bevételekre, mint egy falat kenyérre. Hogy az melyik szegmensben realizálódik, szinte mindegy. Fontos tudatosítani az utazóközönséggel is, hogy a belföldi nyaralással hozzájárulhat a vendéglátás és a hazai turizmus megmentéséhez, hiszen nagy veszteségek halmozódtak fel. Sajnos az látszik, hogy sem Magyarországon, sem a nyugati világban nincsenek akkora tartalékok, amelyek elegek lennének ahhoz, hogy akár csak egy három hónapos válságot átvészeljenek. 

Mi a helyzet a korábbi években oly sokat emlegetett balatoni és vendéglátóipari munkaerőhiánnyal?
Két erő munkál a dologban. Az előző években minden hír a munkaerőproblémáról szólt, na most ez megfordul. Bár nyilván a vírushelyzet miatt fellépő munkanélküliség most inkább a tíz százalékhoz közelít, mint a háromhoz, de a környező országok vendéglátásában és turizmusában sok tízezer hazai munkavállaló vett részt, ami nem fog olyan gyorsan visszaépülni, illetve az adott ország munkavállalói is elvesztették állasaikat, tehát az elsődleges az lesz, hogy ők jussanak álláshoz. Már tudunk idehaza is olyan munkahelyet és olyan fizetést is adni, ami miatt nem mennek külföldre a dolgozóink. Tehát idén nem beszélhetünk majd szerintem munkaerőhiányról. Még nem lesz minden egyből a régi, az éttermekben a védőtávolságok miatt csökkennek a kapacitások, ahol eddig tíz asztal volt, lehet, hogy csak hat marad, de ezáltal akár színvonalasabb lehet a vendégek kiszolgálása. Bár tegyük hozzá, az óvintézkedések fenntartása is sok energiát leköt. A lényeg az, hogy mi mindannyian bizakodva nézünk a jövőbe.