Bejelentkezés
Pótbefizetés: tagi gyorssegély vagy speciális kölcsön?
A kft. törvényi definíciójában is szerepel az a tagot érintő megállapítás, hogy a tag a vagyoni betét szolgáltatásán túlmenően további kötelezettségeket is vállalhat a társaság részére. Ilyen kötelezettségvállalás lehet a mellékszolgáltatás és a pótbefizetés. A pótbefieztés azonban nemcsak egyszerű vagyoni hozzájárulás: sajátos kölcsön, de mégsem az. Mellékelt iratmintánk jól szemlélteti a különbséget!

"Tagi kölcsön elengedése" - DOKUMENTUM LETÖLTÉSE

Az a szabály, hogy a tag a vagyoni betét szolgáltatásán túlmenően további kötelezettségeket is vállalhat a társaság részére hangsúlyozottan nem kötelezettség, hanem csak lehetőség. Ilyen kötelezettségvállalás lehet a mellékszolgáltatás és a pótbefizetés. A mellékszolgáltatás a tag személyes kötelezettségvállalása a társaság tevékenységében, amelyért akkor igényelhet ellenszolgáltatást, ha ezt a társasági szerződés tartalmazza. 

Ha a társaság veszteséges, a társasági szerződés a veszteségek fedezetére a tagok terhére további kötelezettséget írhat elő, a tagok – taggyűlésen – dönthetnek pótbefizetésről. A tagokat – fő szabály szerint – törzsbetéteik aránya szerint terheli ez a kötelezettség. Értelemszerűen, ha a társasági szerződés a pótbefizetést nem szabályozza, akkor arról a taggyűlés nem dönthet, hanem először a társasági szerződést kell megfelelően módosítani, hogy az lehetővé tegye a pótbefizetés elrendelését, majd csak ezt követően lehet a pótbefizetést taggyűlési határozatban elrendelni. A pótbefizetés a veszteségek fedezésére kell fordítani, amely a társaság saját tőkéjét növeli (lásd számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 35. § (2) bek. együtt a 38. § (4) bekezdésével, melyek szerint a pótbefizetést a saját tőkében a lekötött tartalékhoz tartozik), de a tagok vagyoni betétjét nem. A pótbefizetés lehet pénz és nem pénzbeli vagyon is, de tipikusan pénzszolgáltatási kötelezettséget jelent. Ha a társaság vagyoni helyzete rendeződik, akkor a társaság részére így megfizetett összeget vissza kell fizetni a tagok részére. A pótbefizetés tehát egy kényszer-kölcsön, amit a tagok a társaság megmentése érdekében nyújtanak a társaságnak, de a visszafizetés nem az azt adó személynek, hanem a társaság mindenkori tagjának jár, így a társaság vagyonához van kapcsolva. A pótbefizetés a tag további vagyonszolgáltatási kötelezettsége, amelyről a tagok döntenek, és amelynek a nemteljesítése ugyanolyan súlyos következményekkel jár, mint a törzsbetét szolgáltatásának az elmulasztása, azaz végső esetben a tagsági jogviszony megszűnésére (lásd 3:98. § (2) bek.).

A társaság fizetésképtelensége esetén ez a vagyon lényegében tőkeként működik, azaz a hitelezői igények fedezetéül szolgál (lásd csőd- és felszámolási eljárásáról 1991. évi XLIX. törvény 57. § (1) bekezdésének felsorolását a hitelezői igények sorrendjéről, melyben a tagi követelések besorolása a legutolsó helyen van). A visszafizetésre nem a pótbefizetést teljesítő tag, hanem a visszafizetéskor az adott törzsbetét mindenkori, adott esetben új, tagja válik jogosulttá. Ezért az üzletrész átruházása során figyelemmel kell lenni a tag által nyújtott, de a társaság részéről még vissza nem fizetett pótbefizetésre is, amely egy feltételes követelés a társasággal szemben. A társaság által tulajdonolt üzletrész után nem kell a társaságnak visszafizetést teljesíteni, amely helyzet úgy állhat elő, hogy az üzletrész korábbi tulajdonosa azt befizette, majd az üzletrészt a társaság megszerezte. A jövőbeni bizonytalan feltétel az, hogy a társaság megfelelő vagyonnal fog-e majd a jövőben rendelkezni ahhoz, hogy azt visszaadhassa. A törvény nem említi, hogy kamatot kell-e a társaságnak fizetni ezen sajátos kölcsön után, de szerintünk ez pénz esetében magától értetődő, célszerű a társasági szerződésben erről is rendelkezni.

A pótbefizetés részletes szabályait a társasági szerződésben kell meghatározni: így a tagoktól követelhető legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát. Ezen társasági szerződésen alapuló felhatalmazásról az adott, esedékes pótbefizetésről szóló taggyűlés határozatban kell rendelkezni, úgyszintén a teljesítés módjáról, ütemezéséről és teljesítésének határidejéről. A pótbefizetés határideje különösen nagyon fontos, amint arra már utaltunk, mert a nemteljesítő tagot, ha az ügyvezető felszólítja a pótbefizetés teljesítésére és a tag annak 30 napon belül nem tesz eleget, az minden további cselekmény nélkül a tagsági viszony megszűntetését eredményezi.
 

2019-05-06

Tudjon meg mindent a cégkapuról

Segédletünkben összegyüjtöttük a január elsejétől életbe lépő változások gyakorlati útmutatóit.

Ha már előfizetőnk, kérjük, jelentkezzen be és keresse a "Cégkapu segédletek" menüpontot.

Előfizetés nélkül pedig kérje díjmentes segédletünk hozzáférését ingyenes regisztrációval!


Az űrlap kitöltését követően azonnal elküldjük Önnek e-mailen a Cégkapu segédleteket!
A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait.

A dokumentum ingyenes letöltéséhez kérjük, adja meg alábbi adatait!

A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait.