Pénztárgépet használó vállalkozások online adatszolgáltatása

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 165. § (1) bekezdés b) pontja szerint nem kell számlát kibocsátani, ha a vevő (megrendelő) az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítésig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel vagy többcélú utalvánnyal maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását nem kéri. Ez a szabály nem alkalmazható, ha a vevő áfa alany, vagy nem adóalany jogi személy.
A számlakibocsátási kötelezettség alóli mentesülés következtében az Áfa tv. 166. § (1) bekezdése szerint az értékesítésről nyugtát kell kibocsátani. Az Áfa tv. 178. § (1) bekezdése értelmében külön jogszabály előírhatja a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítésének kötelezettségét.
Az Áfa tv. 178. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. számú mellékletében foglalt esetekben a nyugtát pénztárgéppel kell kibocsátani.

Ha nyugta van, nem kell online jelenteni

A számlákra vonatkozó online adatszolgáltatási kötelezettséget 2018. július 1-jétől vezették be. Az online adatszolgáltatási kötelezettség kezdetektől fogva a számlákra vonatkozott. Ennek következtében, ha az értékesítésről nyugta került kiállításra, akkor azzal kapcsolatban 2018. július 1-jétől nem keletkezett online adatszolgáltatási kötelezettség. Ez 2020. július 1-jétől, valamint 2021. január 1-jétől sem változik. Ez nemcsak a pénztárgéppel kiállított nyugtára vonatkozott/vonatkozik, hanem a kézi nyugtára is.

Ha a vevő számlát kér, kell online jelenteni

Azonban előfordulhat, hogy a vevő számla kiállítását kéri. Ebben az esetben számlát kell kiállítani részére.

A jelenleg hatályos szabályok alapján is fennállhat az online adatszolgáltatási kötelezettség, feltéve, hogy a számlát más belföldön nyilvántartásba vett áfaalany kéri, valamint a számlában áthárított áfa összege eléri, vagy meghaladja a 100 ezer forintot. Ekkor a vevő adószámát kötelező a számlán feltüntetni.
Az értékesítő nem jár el jogsértően, ha a számlázott összeget a pénztárgépben is rögzíti. Az említett esetben az online adatszolgáltatási kötelezettség fennállását nem befolyásolja az a körülmény, hogy a számlázott összeg a pénztárgépben is rögzítésre került. Ennek az az oka, hogy az online adatszolgáltatási kötelezettség a számlázáshoz kötődik.

2020. július 1-jétől, ha a pénztárgépben is rögzített összegről a belföldi adóalany vevő (megrendelő) számlát kér, akkor ezzel automatikusan belép az online adatszolgáltatási kötelezettség, függetlenül minden más körülménytől.
 
Pl. az értékesítő és/vagy a vevő alanyi adómentes státusú; az értékesítő és/vagy a vevő hogyan adózik; a vevő adószámmal rendelkezik, de nem szerepel az egyéni vállalkozók közhiteles nyilvántartásában; az ellenérték nagyságrendje; a számla bármely okból nem tartalmaz általános forgalmi adót). Ekkor a vevő adószámát ugyancsak kötelező a számlán feltüntetni.

Több esetben is találkoztunk azzal a jogértelmezéssel, hogy 2020. július 1-jétől hatályos szabályozás csak az „áfakörös” (az adószám 9. számjegye „2”) áfa alanyokra vonatkozik. Azonban ez nem igaz. Alanyi adómentes vállalkozást, vagy alanyi adómentes egyéb szervezetet is terheli az online adatszolgáltatási kötelezettség, ha más belföldi adóalany részére számlát állít ki.

2020. július 1-jétől ugyancsak fennáll az adatszolgáltatási kötelezettség, ha belföldi adóalany más belföldi adóalanynak adómentes, fordított adózású, különbözet szerinti adózású, belföldön nem adóztatható (a teljesítés helye nem belföld) ügyletről számlát állít ki.

2021. január 1-jétől a „helyzet” tovább fokozódik. 

Ugyanis, ha a pénztárgépben is rögzített összegről a vevő (megrendelő) számlát kér, akkor ezzel ugyancsak automatikusan belép az online adatszolgáltatási kötelezettség, függetlenül minden más körülménytől (pl. az értékesítő alanyi adómentes státusú, a vevő nem áfaalany, az ellenérték nagyságrendje, a számla bármely okból nem tartalmaz általános forgalmi adót). 

Az említett esetekben a NAV felé kétszeres adatszolgáltatás történik, az online pénztárgép elküldi a vásárlásra vonatkozó forgalmi adatot, valamint a kiállított számláról is megy az online adatszolgáltatás.

Természetesen a bevételt csak egyszer kell elszámolni. Azonban gondot kell arra fordítani, hogy a számla és a pénztárgépben rögzített összeg közötti kapcsolat egyértelmű legyen. Ezáltal igazolható, hogy nem két külön értékesítésről van szó. Ez úgy oldható meg, hogy a pénztárgép nyugtájának egyik példányát a számla saját példányához csatolják.

A „taxisokat” érintő kényes változások

A taxiszolgáltatást végző vállalkozásokra most is vonatkozik az online adatszolgáltatási kötelezettség, ha olyan számlát bocsátanak ki más belföldi adóalany részére, amelyben az áthárított áfa összege eléri, vagy meghaladja a 100 ezer forintot. Ez viszont nemigen fordul elő. Ennek következtében 2020. június 30-ig a taxisokat nem terheli online adatszolgáltatási kötelezettség, tekintettel arra, hogy olyan számlát nem állítanak ki, amellyel kapcsolatban ez a kötelezettség felmerülne.

A taxisok „idilli” helyzete is megváltozik 2020. július 1-jétől. 

Ha a pénztárgépben is rögzített összegről az utas egy belföldi adóalany vevő (megrendelő) nevében eljárva számlát kér, akkor ezzel automatikusan belép az online adatszolgáltatási kötelezettség.
A taxisok túlnyomó része katázik és alanyi adómentességet választ. A katázás sohasem volt releváns, de 2020. július 1-jétől az utóbbi sem, ha a számlát belföldi adóalany részére állítják ki, akkor az online adatszolgáltatási kötelezettség automatikusan beáll. Ugyancsak lényegtelen, hogy a számlát milyen összegről állítják ki.
A 2020. július 1-jétől hatályos szabályozás a taxisok számára jelentős adminisztrációs terhet generál. Ugyanis kis összegről szóló számlákkal kapcsolatban is beáll az online adatszolgáltatási kötelezettség. Minél több számlát állít ki a taxis belföldi adóalany felé, annál nagyobb mértékű az őt terhelő adminisztrációs kötelezettség.

Nem valószínű, hogy a taxisok túlnyomó része a számlát számlázó programmal készíti el. Ezáltal az elektronikus felületen (https://onlineszamla.nav.gov.hu/home) adatbevitel útján kell rögzíteni a kis összegű számlák adatait. Az adatok bevitelére csak akkor van mód, ha ezt megelőzően a felületen a taxis, vagy állandó meghatalmazottja a regisztrációt elvégzi.

Az adatszolgáltatást a számla kiállítását követő négy naptári napon belül kell teljesíteni, ha a számlában áfát nem számítottak fel, vagy az áthárított áfa nem éri el az 500 ezer forintot.

Az online adatszolgáltatási kötelezettség alól egyetlen „menekülési út”, ha az utas nem tudja megadni az általa címzettként megnevezett belföldi áfaalany adószámát. 

2020. július 1-jétől a vevő (megrendelő) adószáma a számla kötelező adata, függetlenül attól, hogy a taxis alanyi adómentes státusú, ezért a számlában áfát nem számít fel. Amennyiben az utas ezt az adatot nem tudja közölni, akkor a taxis jogszerűen zárkózik el a számla kiállításától, így ennek hiányában online adatszolgáltatási kötelezettsége sem keletkezik.

A taxisnak érdemes az utas által megadott adószám tényszerűségét ellenőrizni. Nem akarok senkinek sem tippeket adni, de előfordulhat, hogy a „vicces” kedvű utas bemondhat egy kitalált számsorozatot is. Ezt a „magatartás”-t az motiválhatja, hogy az utas részére az általa megnevezett személy, szervezet a számlán szereplő összeget kifizeti, de ehhez számlára van szüksége. Az utas „jobb híján” azt feltételezi, hogy a kifizetést vélhetően nem akadályozza, ha a számlán a személy, szervezet adószáma nem, vagy tévesen szerepel. Emiatt „valami”-t bemond adószámként. Az adószám 11 számjegyből álló számsorozat, amely három részre tagolódik. Első nyolc számjegy azonosítja az adózót, a 9. számjegy az ún. áfa-kód, a 10. és 11. számjegy az adózó székhelye szerint illetékes területi adóhatóság kódja.

Amennyiben az utas nem 11 számjegyből álló számsort ad meg, akkor nem létező adószámot közöl. A taxisnak ebben az esetben sem kötelező a számlát kiállítani, mivel abban nem létező adószámot tüntetne fel.

Az utas által megadott adószámnak a vevőként megjelölt személyhez, vagy szervezethez kell tartoznia. Ennek ellenőrzése a NAV honlapján elérhető adatbázis (https://www.nav.gov.hu/nav/adatbazisok/adatbleker/afaalanyok/afaalanyok_egyszeru) lekérdezésével elvégezhető. Ehhez elég egy okostelefon is. A felületen meg kell adni az utas által megadott adószámot. Ha az adószám létezik, akkor az adatbázis kiadja az adószámhoz tartozó személy nevét, illetve szervezet elnevezését.
Az utas által megadott adatok tényszerűnek tekinthetők, ha az adószám megadása után ugyanazt a személyt, szervezetet adja ki az adatbázis, amelyet az utas vevőként megjelölt. Azonban az is megeshet, hogy a NAV adatbázisa nem a szervezet (pl. gazdasági társaság) tényleges elnevezését tartalmazza. A cégadatok interneten is lekérdezhetők (www.e-cegjegyzek.hu).

A vevő által megadott adószám létezésének ellenőrzésére érdemes kiemelt figyelmet fordítani. Ez nemcsak a taxisoknak ajánlható, hanem minden más adatszolgáltatásra kötelezettnek.

Kézi számla rögzítése esetén az adószám megadását követően az ahhoz tartozó név és cím megjelenik, azokat nem kell külön rögzíteni. Ha az adószám nem létező, akkor az adatszolgáltatás sem teljesíthető, mivel a felületen a vevő neve és címe nem jelenik meg. Ha a számlát számlázó programmal készítik el, akkor a beküldött tételt a NAV hibás tételként kezeli, amely korrekcióra szorul. Ha a számla kiállítója nem az adószámhoz tartozó nevet, elnevezést tünteti fel a számlán, akkor ezzel jogsértést követ el. Ez egy NAV ellenőrzés során magyarázatra szorul, a kiállítónak azt kell alátámasztani, hogy az adateltérést kellő körültekintése ellenére sem ismerhette fel.

 (Cikkünket teljes terjedelmében az Adózási Módszertani Szemle februári számában olvashatják)