Bejelentkezés
Eljárás a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése esetén
A Munka Törvénykönyve részletesen meghatározza a munkaviszonynak a munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése esetére az eljárási szabályokat.

"Munkaszerződés - irodai munkára" - DOKUMENTUM LETÖLTÉSE

95. § (1) A munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni.
(2) A rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt
a) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
b) a határozott idő lejártával,
c) a munkáltató 79. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásával,
d) a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával,
e) a munkavállaló – a 79. § (1) bekezdés a) pontot kivéve – azonnali hatályú felmondásával
szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél többet dolgozott.
(3) Az állásidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt
a) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
b) a határozott idő lejártával,
c) a munkáltató 79. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásával,
d) a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával,
e) a munkavállaló – a 79. § (1) bekezdés a) pontot kivéve – azonnali hatályú felmondásával
szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél kevesebbet dolgozott.
(4) Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt
a) a munkavállaló felmondásával,
b) a munkavállaló 79. § (1) bekezdés a) pont szerinti azonnali hatályú felmondásával,
c) a munkáltató 78. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásával,
d) a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával,
e) a nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondásával
szűnik meg és a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidőre járó munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült.
(5) Az (1)–(4) bekezdés rendelkezéseit munkaidőkeret hiányában is alkalmazni kell, ha a munkaviszony hónap közben szűnik meg.

A gyakorlatban sok bizonytalanságot okoz az elszámolás abban az esetben, ha a munkavállaló jogviszonya a munkaidőkeret alatt szűnik meg. Az Mt. értelmében ennek kockázatát annak kell viselni, akinek érdekkörében a munkaviszony megszűnésére, megszüntetésére sor kerül.

A fő szabály az, hogy a munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével kell elszámolni.

Ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt
a)    a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
b)    a határozott idő lejártával,
c)    a munkáltató próbaidő alatt vagy a határozott idő lejárta előtt, a hátralévő időre járó távolléti díj megfizetésével történő azonnali hatályú felmondásával,
d)    a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával, továbbá
e)    a munkavállaló azonnali hatályú felmondásával (kivéve a próbaidő alatt történő munkavállalói azonnali hatályú felmondást)
szűnik meg, és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél többet dolgozott, akkor a rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, tehát a munkavállalót bérpótlék illeti meg.

Ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt
a)    a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
b)    a határozott idő lejártával,
c)    a munkáltató próbaidő alatt vagy a határozott idő lejárta előtt, a hátralévő időre járó távolléti díj megfizetésével történő azonnali hatályú felmondásával,
d)    a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával,
e)    a munkavállaló azonnali hatályú felmondásával (kivéve a próbaidő alatt történő munkavállalói azonnali hatályú felmondást)
szűnik meg, és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél kevesebbet dolgozott, úgy az állásidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, tehát a munkavállaló részére alapbér jár.

Ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt
a)    a munkavállaló felmondásával,
b)    a munkavállaló próbaidő alatti azonnali hatályú felmondásával,
c)    a munkáltató a munkavállaló súlyos kötelezettségszegése vagy a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tévő magatartása miatt közölt azonnali hatályú felmondásával,
d)    a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával,
e)    a nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondásával
szűnik meg, és a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidőre járó munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült, úgy az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azaz a munkáltató követelését (vagyis a többletet) a munkabérből levonhatja.

Kollektív szerződés a fenti rendelkezésektől – kizárólag a munkavállaló javára – eltérhet.

Nem rendezi az Mt. azt az esetet, ha a munkavállaló a megszűnés időpontjáig a munkaidőkereten belül többletmunkát végzett és a munkaviszony megszüntetése a dolgozó érdekkörében merül fel (pl. a munkavállaló közli felmondását). Ilyen esetre a törvényből az következtethető ki, hogy a munkavállaló a többletmunka miatt külön díjazásra nem jogosult.

A munka díjazására vonatkozó szabályok értemében a munkaidőkeret lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. A munkaidőkeret lejártát követő 20 napon belül, ha a munkavállaló az elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet ki kell fizetni. Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló az elszámolt munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült.

Az Mt. értelmében a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja, ha az előlegnyújtásból ered, azaz, például ha a munkavállaló a munkaviszony megszűnéséig kevesebbet dolgozott a munkaidőkeretben, mint amennyi bért erre az időszakra megkapott, és a munkaviszonyt a munkavállaló mondja fel, úgy a munkáltató követelése a bérből levonható.

A munkaidőkeret alatti munkaviszony-megszűnés szabályait munkaidőkeret hiányában is alkalmazni kell, ha a munkaviszony hónap közben szűnik meg. Ezen szabály indoka, hogy a munkaidőkeretben történő foglalkoztatásra irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazása bizonyos esetekben az általános munkarend szerint foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése esetén is indokolt.

Dr. Rátkai Ildikó (2019-09-05)

Tudjon meg mindent a cégkapuról

Segédletünkben összegyüjtöttük a január elsejétől életbe lépő változások gyakorlati útmutatóit.

Ha már előfizetőnk, kérjük, jelentkezzen be és keresse a "Cégkapu segédletek" menüpontot.

Előfizetés nélkül pedig kérje díjmentes segédletünk hozzáférését ingyenes regisztrációval!


Az űrlap kitöltését követően azonnal elküldjük Önnek e-mailen a Cégkapu segédleteket!
A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait.

A dokumentum ingyenes letöltéséhez kérjük, adja meg alábbi adatait!

A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait.