Elsődleges célunk a támogatás és nem a büntetés - interjú

dr. Bognár Lajos országos főállatorvoshoz, élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkárhoz tettük fel kérdéseinket.

A húsvéti ünnepek közeledtével - a kialakult helyzetre való tekintettel - fokozottabb ellenőrzések történtek az élelmiszerlánc tagjai körében? Találkoztak kirívó esetekkel?

Természetesen a húsvéti ünnepet megelőzően is történtek és a jelen időszakban is történnek ellenőrzések. Az élelmiszerbiztonsági jogszabályok nem változtak, ám a járványügyi veszélyhelyzetben azok betartása nagyon fontos, fokozott odafigyelést és új gyakorlatok kialakítását igényli mind az élelmiszer-vállalkozások, mind az ellenőrző hatóságok (a Nébih és a megyei kormányhivatalok, járási hivatalok élelmiszerbiztonsági osztályai) részéről. 
Mivel a megváltozott körülmények más munkavégzést tesznek szükségessé a szolgáltatók esetében is, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az élelmiszer-vállalkozók segítése érdekében számos tájékoztató anyagot készített, amelyek a hivatal honlapján is elérhetőek (https://portal.nebih.gov.hu/koronavirus-elelmiszer).
Amint azt korábbi sajtóközleményünkben (https://portal.nebih.gov.hu/-/nebih-kozremukodes-a-koronavirus-terjedesenek-megakadalyozasaban) jeleztük, a klasszikus hatósági ellenőrzések helyett most elsősorban támogató jellegű szemléket végzünk. A támogató szemléken élelmiszerbiztonsági kérdésekben jártas, a rendkívüli helyzetre felkészített, a felmerülő konkrét kérdések megoldásában segíteni tudó szakembereink vesznek részt. A szemlék célja nem a büntetés, hanem a segítségnyújtás, a hibák közös feltárása, a megoldási javaslatok megbeszélése. Kirívó esetre eddig nem volt példa, de mint mondtam, elsődleges célunk a támogatás és nem a büntetés.

Honlapukon a vásárlóknak külön tanácsokkal szolgáltak a tojás és sonka beszerzésére vonatkozóan. Mik voltak a legfontosabb tudnivalók, illetve milyen egyéb naprakész információkkal segítik a lakosságot?

Alapvető fontosságú, hogy a jelenlegi járványhelyzetben a nyers alapanyagot tartalmazó élelmiszerek fogyasztását mindenképp célszerű kerülni. Hangsúlyozzuk tehát, hogy csak alaposan hőkezelt (sütött, főzött) ételeket készítsünk. Lényeges kiemelni azt is, hogy a hőkezelés önmagában is elpusztítja a koronavírust, így az alaposan hőkezelt ételek, élelmiszerek esetén nincs szükség kiegészítő fertőtlenítésre.
Húsvét közeledtével sokakban jogosan merült fel a kérdés, hogy a járványidőszakban a szokásosnál nagyobb fertőzésveszélyt rejt-e a sonka és a tojás fogyasztása. Bár a vírus terjedése szempontjából ezek az élelmiszerek alapvetően nem jelentenek különösebb veszélyforrást, esetükben is elővigyázatosságra intettük a fogyasztókat, amihez speciális élelmiszerbiztonsági tippeket is gyűjtöttünk. (https://portal.nebih.gov.hu/-/elelmiszerbiztonsagi-tanacsok-a-husveti-fogasokhoz-a-koronavirus-jarvany-idejen)
Kiemelném, hogy ezeket a tanácsokat azonban nemcsak most, hanem a járvány elmúltával is érdemes lesz szem előtt tartani, hiszen a nyers vagy főtt füstölt sonka és a tojás felületén bármikor megtapadhat valamilyen mikroba. Noha ezek a minimális szennyeződések normál körülmények közt nem jelentenek kiemelt kockázatot az emberi egészségre, soha nem árt az óvatosság.

A Nébih felhívja a gazdálkodók és a növényvédelmi szakirányítók figyelmét, hogy a járványügyi helyzetben megváltozik a növényvédelmi dokumentáció szokásos rendje. Mik a legfontosabb tudnivalók?

Ez a változás alapvetően a személyes érintkezések minimalizálása érdekében jött létre és két fő területre vonatkozik. Mind a növényvédelmi szolgáltatásra irányuló szerződések, mind pedig a növényorvosi vények esetében arra kértük az érintetteket, hogy részesítsék előnyben az elektronikus felhasználási lehetőségeket.
Az idei vegetációs időszakra vonatkozó növényvédelmi szerződések kapcsán az a szembeötlő változás történt az eddigi gyakorlathoz képest, hogy a hatóságok a megszokott írott forma helyett most elfogadják és hitelesnek tekintik az együttműködési szándékot igazoló elektronikus levelezést is, ha abban szerepelnek a hagyományos szerződés jogszabályban előírt tartalmi elemei. A szerződés elektronikus úton történő bejelentése természetesen most sem hagyható el, de akár utólag is feltölthető az e célra szolgáló rendszerbe.
Nem fogadható azonban el a növényorvosi vény utólagos kiállítása! Más jellegű könnyítések viszont ennél a dokumentumnál is történtek. Így például az, hogy a vényt kiállító növényorvos korlátlan számú helyettesítő szer kiadásához is hozzájárulhat, míg ezt korábban legfeljebb háromban határozta meg a jogszabály. A változások részleteit a Nébih honlapján foglaltuk össze. (https://portal.nebih.gov.hu/-/a-novenyvedelmi-szolgaltatasra-iranyulo-szerzodesek-es-a-novenyorvosi-venyek-hasznalata-a-jarvanyugyi-helyzetben)

Általában miben változott vagy bővült ki a szervezet hatás- és tevékenységi köre a kialakult pandémiás helyzetben?

Hatáskörbővítés a járványhelyzethez kapcsolódóan nem történt. Tesszük mindazt, amit a jogszabályok lehetővé tesznek számunkra. A Nébih megalakulása óta törekedtünk arra, hogy a tisztességes vállalkozásokat segítsük, támogassuk. Mint említettem, e hozzáállásunk került most fokozottan előtérbe.

A Nébih Ügyfélprofil Rendszerén keresztül is benyújthatják az élelmiszer-vállalkozók az önellenőrzési együttműködési megállapodási igényüket. Milyen újabb online ügyintézési lehetőségeket/platformokat nyit meg a hivatal az ügyfelei számára?

Az elektronikus ügyintézés gyakorlata már eddig sem állt távol a Nébih mindennapi munkavégzésétől. A hivatal Ügyfélprofil Rendszerén (ÜPR) korábban is több mint száz, sőt egyre gyarapodó számú és jellegű ügy elintézésére kínáltunk lehetőséget. (https://portal.nebih.gov.hu/-/jelentosen-bovult-az-elektronikusan-indithato-ugytipusok-szama-a-nebih-nel) 
A március közepétől életbe lépett változtatásokra – sok más hivatalhoz hasonlóan – nálunk is azért volt szükség, hogy a lehető legteljesebb mértékben óvjuk ügyfeleink és munkatársaink egészségét. Mivel a fentiek szellemében ügyfélszolgálati irodáinkban ideiglenesen fel kellett függesztenünk vagy rövidebb nyitvatartási időben biztosítanunk a személyes ügyintézést, minél gyorsabban meg kellett teremtenünk az azokat felváltó „érintésmentes” ügyintézési módokat. Ezekről az alternatívákról honlapunkon tájékoztattuk az érintetteket: https://portal.nebih.gov.hu/-/valtozasok-a-nebih-szemelyes-ugyfelfogadasi-rendjeben.
Az ÜPR-re visszatérve, a fentebb már említett önellenőrzési és növényvédelmi megoldások mellett ez év márciusától elérhető a Nébih új, növényvédő szeres kezelések bejelentésére szolgáló elektronikus felülete is (https://portal.nebih.gov.hu/-/meheszek-munkajat-konnyiti-meg-a-nebih-uj-elektronikus-felulete?inheritRedirect=true. A feltöltött információknak köszönhetően folyamatosan frissülő, publikus térkép lehetővé teszi például a méhészek egyszerűbb tájékozódását a növényvédelmi kezeléssel érintett területekről.
Bár az ÜPR felület és az e-ügyintézés lehetősége nem újdonság a növényegészségügyi bejelentések, valamint a növényegészségügyi vizsgálatokra vonatkozó támogatási igények benyújtása esetében, a rendkívüli helyzetre való tekintettel egységesen április 30-ra módosult mindkét típusú adminisztráció teljesítésének határideje (https://portal.nebih.gov.hu/-/modosul-a-novenyegeszsegugyi-bejelentesek-hatarideje).

Az állatmenhelyek kritikus helyzetére is felhívják a közvélemény figyelmét és nyilatkozatuk szerint szeretnének hozzájárulni a díszkertészetek megmentésére irányuló összefogáshoz is. Milyen pluszfeladatok és felvállalandó kihívások elé néznek a közeljövőben?

Kötelességünknek érezzük, hogy az egészségügyi krízis okozta nehéz gazdasági helyzetben segítséget nyújtsunk az élelmiszerlánc-felügyelet hatáskörébe tartozó ágazati szereplőknek. Az idei koronavírus-járvány valóban visszavetette a hazai virágkertészetek működését, hasonlóképpen nehéz helyzetbe sodorta a magyar termelők jelentős részét, illetve a szőlő- és gyümölcsfaiskolákat is. Sajnos nagy az esélye annak, hogy a termesztők által már megtermelt, készre nevelt termékek idén aligha találnak gazdára.
A Nébih a rendelkezésére álló eszközökkel szeretné elősegíteni a magyar termelők és a potenciális fogyasztók közötti könnyebb kapcsolatteremtést, a hazai termékek iránti bizalom növelését. Segítség gyanánt a hivatal honlapján összegyűjtöttük a Magyarországon legálisan működő gyümölcsfaiskolákat, szőlőszaporítóanyag-termő állományokat és dísznövényszaporítóanyag-termesztőket, amelyek ellenőrzött körülmények közt, garantáltan erős, egészséges, egyöntetű szaporítóanyagot kínálnak. Mindamellett a csemetéket kevésbé megterhelő és kevésbé költséges, rövidebb szállítási útvonal, továbbá az eladóval való közvetlen kapcsolat is a hazai áru mellett szól.

Szintén a segítségnyújtás szándékával, a napokban indult az Agrárminisztérium és a Nébih új hirdetési felülete, amely azt hivatott előremozdítani, hogy bővüljenek a nehéz helyzetbe került magyar termelők értékesítési lehetőségei. A regisztrációs platform céljáról és működési elveiről a honlapunkon írtunk részletesebben (https://portal.nebih.gov.hu/-/hirdetesi-felulettel-segiti-a-helyi-termeloket-az-agrarminiszterium-es-a-nebih).

A növénytermesztési ágazathoz hasonlóan az állatvédelem, állategészségügy területén is számos plusz feladatot ró ránk a pandémia. A Nébih az aktuális helyzet nyomonkövetése érdekében folyamatos kapcsolatban áll az állatvédelmi ernyőszervezetekkel és széleskörű ágazati kapcsolatai révén igyekszik segíteni az állattartók és állatok szempontjából egyaránt optimális megoldások felkutatásában. Ideértve például 
- az állatmenhelyek takarmányellátásához való segítségnyújtást (https://portal.nebih.gov.hu/-/jelentkezzenek-a-takarmanyhiannyal-kuzdo-menhelyek-az-allatvedelmi-ernyoszervezeteknel), 
- az ebek kötelező veszettség elleni oltására vonatkozó türelmi idő biztosítását (https://portal.nebih.gov.hu/-/turelmi-idot-biztosit-a-hatosag-az-ebek-kotelezo-veszettseg-elleni-oltasara) 
- és számos egyéb, időszerű intézkedést, illetve szakmai tanácsadást, melyekről honlapunk tematikus aloldalán tájékozódhatnak az érintettek (https://portal.nebih.gov.hu/koronavirus-allategeszsegugy).

Madárinfluenza gyanúja merült fel egy Békés megyei, pusztaföldvári kacsaállományban, az állományt nemrég felszámolták, a későbbi vizsgálati eredmények szerint azonban az állatok nem voltak fertőzöttek. Téves intézkedés volt, vagy csak biztosra akartak menni?

Szerintem komoly hiba téves intézkedésként tekinteni erre az esetre. A madárinfluenza járvány ugyanis rendkívül súlyos gazdasági kárt jelent a magyar baromfiágazat számára. Szerintem nincs olyan állattartó, aki ne emlékezne a 2016-2017-es legutóbbi nagy járványra és annak hatásaira. A jelenlegi járványkitörés első esetét március 26-án igazolta a laboratóriumunk. Mostanra 121 nagylétszámú telepen mutattuk ki a vírust Bács-Kiskun és Csongrád megyében és összesen mintegy 1,5 millió baromfi leölését kellett elrendelnünk. Ilyen járványhelyzetben a hatóság elsődleges feladata a megelőzés és a terjedés megakadályozása, lassítása. Ez pedig csak szigorú és gyors döntésekkel valósítható meg, éppen ezért az állategészségügyi szakemberek már gyanú alapján is elrendelik a leölést, ha indokoltnak tartják. Ez történt a pusztaföldvári állomány esetében is. Hangsúlyoznám, hogy mindezt a hazai baromfiágazat, a magyar állattartók érdekében tesszük. A gazdákat pedig természetesen – amennyiben felelősen gondolkodó és az előírásokat betartó állattartókról van szó – az állam megfelelően kártalanítja.

A madárinfluenzáról és a sertéspestisről elterelődött kissé a figyelem, mennyire jelentenek aktuális problémát még napjainkban is? Mik az elengedhetetlen teendők?

Sajnos mindkét betegség változatlanul jelen van Magyarországon, ezért a Nébih berkein belül működő Országos Járványvédelmi Központ az aktuális járványügyi helyzetnek megfelelően látja el a feladatait. Mindkét betegség esetében fontos, hogy minden gyanús esetnél a lehető legszigorúbban lépünk fel. A madárinfluenza esetében nem győzöm hangsúlyozni, hogy változatlanul minden baromfitartónak biztosítania kell az állattartó telepén a járványvédelmi minimumfeltételeket és be kell tartani a baromfik kötelező zártan tartását Magyarország egész területén. A betegséggel kapcsolatos legfrissebb információk megtalálhatók a Nébih honlapján: https://portal.nebih.gov.hu/hu/madarinfluenza.
Az afrikai sertéspestis kapcsán kiemelném, hogy körülbelül egy hónappal ezelőtt adtuk ki Magyarország új afrikai sertéspestis mentesítési tervét. Ennek célja, hogy még hatékonyabbá tegyük a folyamatban lévő védekezési, mentesítési munkálatokat. Többek közt ésszerűsítettük a fertőzött területeken végzett, valamint a diagnosztikai céllal végrehajtott vaddisznó-kilövés szabályait és egyszerűsítettük a kártalanítási folyamatot (https://portal.nebih.gov.hu/-/megjelent-magyarorszag-uj-afrikai-sertespestis-mentesitesi-terve).
A Nébih afrikai sertéspestis tematikus aloldalán számos további hasznos információs anyag érhető el: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis.