Ki fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Olvasási idő: 8 perc
A „Tb-fizetés” azon belül is az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés a munkajog és a közterhek világának egyik slágertémája. Folyamatosan merülnek fel idevágó kérdések és ugyancsak gyakran látnak napvilágot komoly félreértések is. A leggyakoribb kérdésekből szemezgettünk.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék, mint az az elnevezéséből is következik, az egészségügyi szolgáltatások fedezetére szolgál, azaz ez a befizetés többek között a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető orvosi ellátás, ápolás, betegszállítás, támogatottan vásárolható gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, gyógyfürdő ellátás fedezetére fordítódik. Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez az érvényes TAJ számon túl szükséges az is, hogy az ellátás fedezete megfizetésre kerüljön.
Mi képezi a magyar egészségügyi szolgáltatások fedezetét?
Az 1997. évi LXXX. törvényben foglalt biztosítottak azáltal válnak jogosulttá egészségügyi szolgáltatásra, hogy fizetik a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot.
Továbbá az egészségügyi szolgáltatás fedezetét képezi az egészségügyi szolgáltatásra a kormányhivatalnál kötött megállapodás is, amelynek keretében egy nagykorú személy havonta a minimálbér (amely idén bruttó 149 000 forint) 50 százalékát fizeti, míg egy nappali tagozatos külföldi diák, vagy a kiskorúak esetén a minimálbér 30 százalékát kell havonta megfizetni.
Az 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bekezdésének c)–f), h)–o) és s)–v) pontjában felsorolt egészségügyi szolgáltatásra jogosultak esetében – ide tartoznak például Magyarországon lakó nyugdíjasok, akik nem folytatnak keresőtevékenységet, óvodás gyermekek, közoktatás keretében nappali képzésen tanuló diákok, hajléktalanok, fogvatartottak – a központi költségvetés személyenként havonta 7320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot utal át az egészségbiztosítónak az ellátok fedezetére.
Azok, akik nem biztosítottak, és a fentiek alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak, de megszakítás nélkül legalább egy éve bejelentett magyar lakóhellyel (illetve adott személyek esetén bejelentett szálláshellyel) rendelkeznek, kötelesek az egészségügyi szolgáltatások fedezetére havi 7500 (napi 250) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.
Mit jelent az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés
Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett természetes személynek a lakóhelye szerinti adóhivatalnál kell intézkednie az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést. Ennek keretében ki kell töltenie a T1011-es nyomtatványt, valamint az ügyintézéshez a nyomtatványon túl szükséges:
– személyazonosításra megfelelő igazolvány (személyigazolvány, vagy útlevél, vagy jogosítvány)
– lakcímkártya,
– adóigazolvány,
– TAJ kártya,
– ha más személy intézi a járulékfizetést az adóhivatalnál, akkor két tanú aláírásával ellátott meghatalmazás.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a bejelentkezés időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni. Fontos, hogy a havi 7500 (napi 250) forintot a kötelezett helyett más személy pl: hozzátartozó is fizetheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával lesz érvényes.
Mikortól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Ha a biztosítási jogviszony vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnt és ennek következtében kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, akkor ez esetben az alábbi szabály érvényesül:
- 45. naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt. Ha például valaki 2018. január 1-jétől munkaviszonyviszonyban állt és munkaviszonya 2019. szeptember 30-án megszűnt, és nem tud elhelyezkedni másik állásban, továbbá nem tartozik az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában felsorolt egészségügyi szolgáltatásra jogosultak közé, akkor 2019. szeptember 30-át követő 45 naptól kell fizetni a havi 7500 (napi 250) forint járulékot.
Miként kell számítani a 45 napot a diákok esetén?
A 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bekezdésének i) pontjában említett tanuló és hallgató a tanulói jogviszony, illetőleg a hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is. Azaz példaként hoznám a 18 éves diákot, akinek az érettségit követően nem sikerült a felvételije, és ezért nem tanul tovább valamint egyéb keresőtevékenységet nem folytat, a diákigazolványának lejártától – azaz október 31-étől – számít a 45 nap, így esetében december 15-ét követően kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
- Ugyancsak a 45. naptól kell fizetni a járulékot, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál rövidebb volt ugyan, de ezt megelőző jogosultság – amely 45 napnál hosszabb volt – fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el. Azaz, ha 20 napig volt a munkavállaló munkaviszonyban, amely megszűnt, de ezt megelőzően 1 éven át másik munkaviszonyban dolgozott és a két munkaviszony között nem volt 30 nap, akkor az utóbbi 20 napig fennálló munkaviszony megszűnését követő 45 naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
- Amennyiben a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt pl. 25 nap, akkor a 25. naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Megjegyzés: A biztosítási jogviszony szünetelése esetén már a szünetelés kezdetétől fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot, azaz szüneteléskor a fenti ún. passzív idő nem érvényesül.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy fizetési kötelezettségét és annak megszűnését 15 napon belül köteles bejelenti az illetékes adóhivatalnál.
Lényeges, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettségének a megszűnését a kötelezett személynek nem kell bejelentenie az adóhivatalnál, ha e fizetési kötelezettség biztosítással járó olyan jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amely jogviszony az adóhivatalnál egyébként is bejelentésre kerül.
Nem kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy
– huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és
– a tartózkodási helye jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll.
Magyarországon 2024. január 1-jétől érvénybe lépett az új adó- és társadalombiztosítási rendszer, melynek jelentős hatása van a társadalombiztosítási területekre. Az intézkedések érintik a kiegészítő tevékenységeket, az átlagkeresetek számítását, az adózási szabályokat, valamint egyéb területeket.
Egészségügyi szolgáltatási járulék: A fizetendő havi összeg 2024. január 1-jétől 11 300 Ft.
Egyszerűsített foglalkoztatás-közteher: Az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő közteher a szociális hozzájárulási adó alapjának minősül, és a Szocho tv. mentességek és kedvezmények nem alkalmazhatók rá.
Háztartási munka: 2024. január 1-jétől megszűnik a háztartási munka nyilvántartásba vételének regisztrációs díj fizetési kötelezettsége, de a foglalkoztató bejelentési kötelezettsége változatlan marad.
Ezek a friss szabályok alapvető változásokat hoznak a magyar adó- és társadalombiztosítási rendszerben. Fontos, hogy az érintettek figyelemmel kísérjék azokat, és részletes információkért és további részletekért ajánlott a jogszabályok részletes tanulmányozása és szakértői tanácsadás igénybevétele.
Fedezze fel a Menedzser Praxis ingyenes Adó és Tb Különszámát – már több mint 10 ezren profitáltak belőle! Legyen naprakész az adózási és társadalombiztosítási változásokban és kerülje el a keserű tapasztalatokat a munkája kapcsán. Iratkozzon fel most, és szerezze meg exkluzív hozzáférését a szakmai tartalmakhoz!
