Mi után kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni?

Korábbi cikkünkben már több gyakori kérdést is megválaszoltunk az egészségbiztosítási járulék fizetésének körében. Mikortól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Mi képezi az egészségügyi szolgáltatási járulék fedezetét? stb. Ezúttal azt vizsgáljuk meg, hogy pontosan melyek azok a keresőtevékenységek, amelyek esetén egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni?

Vannak olyan keresőtevékenységek, amelyek esetén egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni. Ilyen tevékenység a például a biztosítási jogviszonynak nem minősülő
– kiegészítő tevékenység (amely olyan egyéni-, illetve társas vállalkozói tevékenység, amelynél a vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjas vagy az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy folytatja, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte)
– szociális szövetkezet keretében végzett személyes tevékenység
– egyszerűsített foglalkoztatás (azaz az alkalmi munka, vagy mezőgazdasági-, és turisztikai idénymunka) valamint
– háztartási munka folytatása.

 

1. Az egyéni vállalkozó, illetve a társas vállalkozás fizeti a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó esetén az egészségügyi szolgáltatási járulékot a következők szerint:
- Ugyanazon személy által folytatott több kiegészítő tevékenységű vállalkozás esetén csak egy jogviszonyban kell megfizetni a járulékot.
Megjegyzés: Alapesetben, ha a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie.
- Ha a kiegészítő tevékenységet folytató egyidejűleg heti 36 órát elérő munkaviszony(ok)ban is áll – kivéve az Mt. szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjast –, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot nem kell megfizetnie a vállalkozásnak. Továbbá nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó
– keresőképtelen,
– gyermekgondozást segítő ellátásban részesül,
– fogvatartott,
– állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége-, ügyvédi tevékenysége-, közjegyzői
vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel, illetve
– egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel.

 

2. Szövetkezet fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet tagja után.
A szociális szövetkezet az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól az első négy évben adott kedvezményben részesül, azaz a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25 százalékának, harmadik évben 50 százalékának, negyedik évben 75 százalékának, az ötödik évtől 100 százalékának megfizetésére kötelezett.
Ugyanazon személy után egy időben csak egy szociális szövetkezet, továbbá ugyanaz a szociális szövetkezet ugyanazon tagja után csak egy alkalommal veheti igénybe a fenti kedvezményt.
Megjegyzés: A kedvezmény igénybevételéhez szükséges a tag nyilatkozata arról, hogy utána másik szociális szövetkezet nem érvényesít kedvezményt, vagy a megelőző négy év időtartamban mennyi időre érvényesítettek utána kedvezményt. A jogszerűtlen nyilatkozatból adódó adóhiány, bírság és pótlék a tagot terheli.

 

3. Egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi munka, vagy mezőgazdasági-, és turisztikai idénymunka) végzése kapcsán az egyszerűsített foglalkoztatott fizet. Ha az egyszerűsített foglalkoztatott nem áll biztosítási jogviszonyban illetve az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában felsorolt egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága sem áll fenn, akkor köteles – a fentiekben a természetes személyek kapcsán ismertetett szerint – az egyszerűsített foglalkoztatásának idejére is egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

 

4. Háztartási munka estén a háztartási alkalmazott fizet. Az adórendszeren kívüli keresettel járó, természetes személyek között megvalósuló foglalkoztatás. A háztartási munka kapcsán fizetendő regisztrációs díj egészségügyi szolgáltatásra nem jogosítja a háztartási alkalmazottat, így egyéb biztosítási jogviszony illetve az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában felsorolt egészségügyi szolgáltatásra  jogosultság hiányában – a fentiekben a természetes személyek kapcsán ismertetett szerint – köteles ezen foglalkoztatása ideje alatt is egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.