eÁFA a vendéglátásban: már a kicsiknek is

Az eÁFA-rendszer indulásának alapvető feltételei vannak, melyeket a bevezetés előtt biztosítani kell. Az egyik legfontosabb feltétel, hogy a NAV-nak minden egyes számláról adatot kell kapnia, hiszen a kiállított és befogadott számlák a bevallás alapját képezik.

Az Online Számla rendszeréről már mindannyian hallottunk, de a vendéglátósok közül eddig csak a „nagyok” voltak érintettek benne. Idén július elsejétől ez már nem így lesz. 

Jelenleg csak a 100 ezer forint áthárított áfa-értéket elérő számlákról kell adatot szolgáltatni a NAV felé, 2020. július elsejétől (legalábbis a jogszabályok jelenlegi állása szerint) azonban már valamennyi, belföldi adóalany felé kiállított számláról meg kell ezt tenni, áfatartalomra tekintet nélkül.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy elég egy kis összegű céges fogyasztás, amiről számlát kér a vendég, és máris adatot kell szolgáltatnunk a számláról. 
Persze most sok pici vendéglátó egység fellélegezne, mondván, ó, hát én alanyi adómentes vagyok, rám nem vonatkozik ez a szabály. Hát ne tegyék, ugyanis nem így van.
Alanyi adómentes adózóként is adatot kell szolgáltatnunk a belföldi adóalany felé kiállított, minden egyes számláról. És ez fordítva is igaz, azaz az alanyi adómentes adózó felé kiállított számlánál szintén adatszolgáltatási kötelezettség lesz.
A magánszemélyek felé kiállított számlákról egyelőre nem, a tervek szerint 2021 januárjától azonban már azokról is adatot kell szolgáltatni.

Mit jelent az adatszolgáltatási kötelezettség?

Mit is jelent az adatszolgáltatási kötelezettség? Főszabály szerint annyit, hogy a számlát (illetve a számlával egy tekintet alá eső okiratot) a számlázó programból kiállításkor azonnal, az előírt szabályok szerinti formában, emberi beavatkozás nélkül, elektronikus úton, nyilvános interneten keresztül továbbítani kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére.
Sokaknak ez ijesztő lehet, hiszen nemhogy nem rendelkeznek számlázásra alkalmas szoftverrel, de még Internetelérés sincs a közelükben.
Gondoljunk csak azokra a kis falusi kocsmákra, melyek ha van is internetelérésre lehetőségük, képtelenek lennének kitermelni egy alkalmas szoftver vételárát vagy bérleti díját. Ja, hogy ez túlzás, nekik nem kell felkészülniük, mert ki is kérne tőlük számlát? Azért gondoljuk kicsit tovább ezt az esetet. Mi van akkor, ha például egy rajtuk átutazó cég képviselői épp náluk állnak meg egy kávéra, és arra vetemednek, hogy számlát kérnek a fogyasztásról?
Azt ugye mégsem tehetik meg, hogy kiírják egy jó nagy táblára: amennyiben számlára lenne szüksége, kérem, inkább ne fogyasszon.

Azért ne essünk kétségbe! Nem arról van szó, hogy júliustól be kell zárni a boltot. A NAV és a jogszabályok ilyen és hasonló esetekre is biztosítanak megoldást.

Amennyiben nem rendelkezünk megfelelő szoftverrel, úgy a számlázásra használhatjuk a NAV Online Számlázó rendszerét. Ingyen. A rendszer a számlázást és egyben az adatszolgáltatást is megoldja nekünk. A rendszer használatához részletes, egyértelműen megfogalmazott felhasználói kézikönyvet biztosít a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, ami könnyen feldolgozható, segítségével a szükséges műveletek gond nélkül elvégezhetőek. Az Online Számlázó felhasználói kézikönyve e link alatt érhető el: https://onlineszamla.nav.gov.hu/dokumentaciok.
Amennyiben (például az internet hiánya miatt) az Online Számlázó rendszer használatára sincs lehetőségünk, van még egy lehetőség, ugyanis továbbra is használhatunk nyomdai úton előállított számlatömböt a számlázáshoz.
Természetesen ebben az esetben sem mentesülhetünk az adatszolgáltatási kötelezettség terhe alól. Nyomtatvány használata esetén, amennyiben a számlában (vagy a számlával egy tekintet alá eső okiratban) az áthárított adó összege az 500 ezer forintot eléri vagy meghaladja, úgy a számla kibocsátását követő naptári napon belül, egyéb esetben a kibocsátást követő négy naptári napon belül vagyunk kötelesek adatot szolgáltatni.
Nyomdai gyártású számlatömb, azaz kézi számla használata esetén a számlák adatainak rögzítése webes felületen, szintén az Online Számla rendszerben kell hogy megtörténjen.

Hasonlóan az Online Számlázó rendszerhez, az Online Számla rendszer használatához is – mind a gépi, mind a kézi számlák rögzítését tekintve – részletes, egyértelműen megfogalmazott, könnyen feldolgozható felhasználói kézikönyvet biztosít a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, melynek segítségével a szükséges műveletek gond nélkül elvégezhetőek. Az Online Számla felhasználói kézikönyv szintén e link alatt érhető el: https://onlineszamla.nav.gov.hu/dokumentaciok.

Láthatjuk tehát, pánikra semmi ok, mind a gépi, mind a kézi számlakiállításra és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére adott a lehetőség.

Az persze még egy nagyon fontos kérdés, hogy a kézi számlázás választása esetén ki fog nekünk segíteni az adatszolgáltatásban. Itt gondoljunk ismét azokra a vendéglátó egységekre, ahol még internetelérés sincs, esetleg az internet adott lenne, de nem rendelkeznek egyetlen alkalmas számítástechnikai eszközzel sem. Gondoljunk azokra az idős vendéglátósokra is, akik egy kiskocsmát üzemeltetnek, és még ha a technikai feltételek biztosíthatóak is, nem várható el tőlük, és sokan biztosan nem is érzik magukat alkalmasnak rá, hogy az adatszolgáltatást ők maguk végezzék el.

Amennyiben nincs valaki, például a családban, aki segítsen, ki is jutna itt más eszünkbe, mint a könyvelő. 

Mindannyian tudjuk persze, ez alapból nem tartozik a könyvelő feladatkörébe, de sok esetben biztosan az lesz a vége, hogy egy külön megállapodás keretein belül a könyvelő „nyeri el” ezt a feladatot is. 

Persze ez ismét felvet egy újabb kérdést. Ha a számla kibocsátását követő naptári napon belüli adatszolgáltatási kötelezettség nem is jön számításba, akkor is, négy napon belül el kell juttatni a számlát (vagy legalábbis annak adatait) a könyvelőhöz, és neki azt még rögzítenie is kell az Online Számla rendszerben.

Kicsit továbbgondolva: a könyvelőknek nem egyetlen ügyfelük van, a rendelkezésre álló erőforrásaik kihasználtsága általában maximális, és egy plusz munkatárs foglalkoztatását nem biztos, hogy fedezik a plusz feladatok. Így mindez nem kis fejtörést fog okozni a szereplőknek.

A témához kapcsolódó fontos változás még július elsejétől, melynek említése nem maradhat el, hogy minden belföldi adóalany felé kiállított számlán szerepeltetni kell a vevő adószámát, de legalábbis annak első nyolc számjegyét. Ez ugye logikus, és érthető, hisz erre szükség van a bizonylatok egyértelmű azonosítása érdekében.

Mi tűnik a legnehezebbnek?

Nagyon keveset hallani arról a kapcsolódó változásról, ami a tervek szerint szintén idén júliustól lép életbe, és véleményem szerint sokkal nagyobb fejtörést okoz a vállalkozásoknak (beleértve a könyvelőket is), mint a számlák kiállításának adatszolgáltatási kötelezettsége.
Ez pedig nem más, mint a másik oldal, a befogadott számlákat érintő adatszolgáltatási kötelezettség, a belföldi összesítő jelentés, a 65M. 
A belföldi összesítő jelentés tekintetében szintén megszűnik az áfatartalom százezres határa, és valamennyi, belföldi adóalanytól befogadott olyan számláról (és számlával egy tekintet alá eső okiratról) adatot kell szolgáltatnunk, mely számla alapján adólevonási jogot gyakorlunk.
Itt látjuk, már egy szűkebb kör érintett, csak azok, akik adott számlából bármilyen apró összegben, de levonható áfát szerepeltetnek a bevallásukban.
Nézzük azokat a kisebb, de már áfakörbe tartozó vendéglátós vállalkozásokat, akik eddig nem is hallottak erről a jelentésről, hiszen nem voltak érintettek.
Tudjuk, a vendéglátás, főleg az étkeztetéssel is foglalkozó vendéglátó egységek abba a körbe tartoznak, ahol jelentős a befogadott számlák száma. Gondoljunk csak bele, még ha az italbeszerzés finanszírozás és tárolási kapacitás tekintetében meg is tudnák oldani oly módon, hogy inkább nagyobb mennyiséget, de minél kevesebb alkalommal szerezzenek be, az ételeknél ez a szavatossági idő miatt elképzelhetetlen.

Persze lehet, hogy például a pékséggel vagy a húsbolttal gyűjtőszámla kiállításában egyeznek majd meg, de biztosan nem ez lesz a jellemző.

Itt tehát a legnagyobb probléma, ami már a kiállítói oldalon is felmerült: ki fogja azt a temérdek számlát (illetve számlával egy tekintet alá eső okiratot) berögzíteni a rendszerbe?
Itt még inkább a könyvelő az, aki elsőre eszünkbe juthat, hiszen ez az áfabevalláshoz kapcsolódó kötelezettség, annak intézése pedig egyértelműen az ő feladata.
(Nem csodálkozhatunk, ha felemelik a díjukat, a feladataik jelentős megnövekedése miatt.)

Zárógondolatok

A témához kapcsolódik még, hogy havi bevallók esetében a június havi, negyedéves bevallók esetében a második negyedévi, éves bevallók esetében pedig a 2020. évi bevallásban levonásba helyezett számlákról még a régi szabályok szerint kell adatot szolgáltatni.
Előfordulhat persze, hogy a 2020. július 1-re tervezett hatályba lépést elhalasztják, esetleg, hogy jövő január 1-ig még elnéző lesz az Adóhivatal, de ne ebből induljunk ki, készüljünk fel időben a változásra!
Mindez gazdaságvédelmi és a versenyképességet javító intézkedés, ami sok milliárdot hoz az államkasszának, és biztosítja a tiszta piaci versenyt, így bevezetése szükségszerű. Próbáljuk ezt megérteni, együttműködni, és megfelelni az új szabályoknak. 
Gondoljunk arra, ha mindez nem lenne, nemhogy adócsökkentésre, de adónövelésre lenne szükség, amivel aztán igazán rosszul járnánk.

Egy jó hír a cikk végére. Az Adó-Tanácskozáson jelentette be Izer Norbert, adóügyekért felelős államtitkár, hogy már idén elérhetővé válhat a NAV fejlesztése, egy egyedülálló adóhatósági szolgáltatás, a mobiltelefonon elérhető online számlázó.
Az alkalmazással egyszerűen, néhány kattintással elkészíthető lesz a számla. A szolgáltatás a magyar mellett angol és német nyelven is elérhető, és teljesen ingyenes lesz.
Ez a fejlesztés nagyszerű lehetőséget kínál azon vállalkozások számára (is), akik jelenleg még nyomdai úton előállított számlatömböt használnak a számlázáshoz. És gondoljunk csak vissza e cikk témájára, az alkalmazás használatával jelentősen egyszerűsödhet az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése is.

Ferenc Krisztina
adószakértő, adótanácsadó, informatikus, közgazdász