Az azonnali hatályú felmondás
Olvasási idő:
A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással is megszüntetheti. A szankciós jellegű azonnali hatályú felmondással az egyik fél munkaviszonyt a másik fél hozzájárulása nélkül szünteti, de azt a munkáltató és a munkavállaló egyaránt indokolni köteles.
A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
- a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
- egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A tudomásszerzés időpontjának, ha az azonnali hatályú felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, azt kell tekinteni, amikor az azonnali hatályú felmondás okáról a testületet – mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet – tájékoztatják.
A szankciós jellegű azonnali hatályú felmondást a munkáltató és a munkavállaló egyaránt indokolni köteles; az indokolásra a valósság, világosság és okszerűség követelményét alkalmazni kell.
A rendkívüli felmndás első esetét jelentő kötelezettségszegésnek szándékosnak vagy súlyosan gondatlannak kell lennie; említett fogalmakat a munkajogi bírói gyakorlat a büntetőjogi fogalomhasználat alapján határozza meg.
Szándékos a magatartás, ha a magatartást tanúsító fél előre látja cselekményének (mulasztásának) következményeit, és
- azokat kívánja (közvetlen szándék), vagy
- azokba belenyugszik (eshetőleges szándék),
Gondatlan a magatartás, ha a magatartást tanúsító fél
- látja azt, hogy kötelezettségszegést követ el, amelyből hátrányos jogkövetkezmény származ-hat, de valószínűbbnek tartja a hátrányos jogkövetkezmény elmaradását (súlyos gondatlanság);
- azért nem látja a magatartása lehetséges következményeit, mert a tőle elvárható figyelmet és körültekintést nem tanúsítja (enyhe gondatlanság).
A kötelezettségszegésnek a fentieken túl jelentősnek is kell lennie. A csekély mértékű kö-telezettségszegés szankciós azonnali hatályú felmondás alapjául nem szolgálhat. A kötelezettségszegésnél nem az azzal okozott kár mértéke irányadó, hanem az, hogy az irányadó munkajogi kötelezettséget milyen mértékben sértették meg.
A szankciós azonnali hatályú felmondás másik esete akkor áll be, ha a másik fél egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A másik fél magatartása ilyenkor nem a munkaviszonyából eredő kötelezettségszegés, és még csak nem is feltétlenül áll összefüggésben a munkaviszonyával, lehet attól teljesen független magatartás is, de abból elfogadhatóan arra lehet következtetni, hogy a munkaviszony fenntartására nincs lehetősége a másik félnek.
Ha a munkavállaló él szankciós azonnali hatályú felmondással, a munkáltató köteles kifizetni részére
- a munkáltatói felmondás alapján rá irányadó felmentési időre járó díjat, és
- a végkielégítés összegét, ha a munkaviszony időtartama alapján arra a munkavállaló jogosult lenne.
Az azonnali hatályú felmondás a munkaviszonyt a másik fél hozzájárulása nélkül szünteti meg. Ugyanúgy, mint a felmondás esetén, nincs lehetőség az azonnali hatályú felmondás utólagos kiegészítésére és a felmondás szabályai nem alkalmazhatók.
A törvény szabályozza az indokolás nélküli, azonnali hatályú felmondással történő munkaviszony megszüntetés eseteit. Ebbe a körbe tartozik, ha a fél a munkaviszonyt a próbaidő alatt szünteti meg, továbbá, ha a munkáltató szünteti meg azonnali hatállyal a határozott idejű munkaviszonyt. Ez utóbbi esetben a munkavállaló jogosult 12 havi, ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjra.
Ha a fél a munkaviszonyt próbaidő alatt azonnali hatályú felmondással – indokolás nélkül – megszünteti a 15 napos szubjektív, illetőleg az egyéves objektív határidőre vonatkozó szabá-lyokat nem kell alkalmazni.
Az azonnali hatályú felmondás szabályaitól az általános szabályok szerint lehet eltérni: azaz kollektív szerződésben, és üzemi megállapodásban akár a munkavállaló hátrányára is.
