A webáruház értékesítéseinek megítélése

Bonácz Zsolt Dátum Legutoljára frissítve: 2018.06.11

Olvasási idő:


Ez a tartalom 2139 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

A webáruház olyan interneten keresztül elérhető bolt, ahol a vevő az általa kiválasztott terméket virtuális módon rendelheti meg. A virtuális vásárlás folyamata a regisztrációtól a kiválasztáson át a visszaigazolásig több folyamatot is magába foglal. A következőkben azoknak az ügyleteknek az adójogi megítélését tárgyaljuk, amikor a vevő a belföldön működő webáruháztól birtokba vehető dolgot rendel meg.

A virtuális vásárlás folyamata magában foglalja az előzetes regisztrációt, a honlapon megjelenített árukatalógusban való böngészést, a termékek kiválasztását és kosárba helyezését, a kosár tartalmának frissítését és törlését, a teljesítési és szállítási feltételek kiválasztását, a pénztárban való fizetést, a megrendelés leadását, valamint a szolgáltatótól a megrendelésre küldött visszaigazolást.
Tekintettel arra, hogy az ügylet tárgya birtokba vehető dolog átengedésére irányul, amelynek folytán a vevő tulajdonosként való rendelkezésre szerez jogosultságot, a webáruház és a vevő között termékértékesítés valósul meg.

A webáruház értékesítése más tagállambeli adóalany részére

Amennyiben a webáruháztól más tagállambeli adóalany rendel meg terméket, akkor az ügyletet az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 89. § (1) bekezdése szerinti adómentesség illeti meg az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:
– a vevő a beszerzés után a rendeltetés helye szerinti tagállamban adófizetésre kötelezett adóalanyként járt el az ügyletben, és
– az ügylet következtében a termék(ek) belföldről más tagállam területére került(ek).

A vevő adóalanyiságának megállapítása elsősorban az általa megadott közösségi adószám érvényességének vizsgálata alapján végezhető el. Ezen túlmenően a tagállam által kiadott illetőségigazolás, külföldi cégbíróságtól vagy más külföldi hatóság által kiadott dokumentum alapján is megállapítható a vevő adóalanyisága.
A közösségi adószámmal való rendelkezés azt is jelenti, hogy a vevő a közösségi adószámot kiadó tagállamban teljesített közösségi beszerzései (amelyeknél a rendeltetés helye a közösségi adószámot kiadó tagállam területére esett) után áfát köteles fizetni.
A webáruház számára ismert, hogy az általa értékesített termék mely tagállam területére kerül, hiszen a vevőhöz való leszállítást a webáruház bonyolítja. A rendeltetés helyének ismerete alapján a webáruház azt is kétséget kizáróan megállapíthatja, hogy a vevő által megadott közösségi adószámot azon tagállam adóhatósága adta ki, ahová az általa értékesített termék elfuvarozásra került.
Azonban előfordulhat, hogy a vevő által megadott közösségi adószámot nem az a tagállam adóhatósága adta ki, ahová a terméket a webáruház feladta. Ez a körülmény az értékesítés adómentességét nem érinti (feltéve, hogy az értékesített termék belföldről más tagállam területére került), ha a vevő a beszerzést adóalanyként végezte, és a rendeltetés helye szerinti tagállamban a beszerzés után Közösségi termékbeszerzés jogcímén adófizetésre kötelezett. Ez a rendeltetés helye szerinti tagállamban fennálló – 2006/112/EK irányelvvel összhangban levő – szabályozás alapján vizsgálható.

Lehetséges, hogy a vevő adóalanyisága ugyan megállapítható, de közösségi adószámmal nem rendelkezik. Ennek nincs jelentősége az adómentesség szempontjából, mivel erre vonatkozó kitételt az Áfa tv. 89. § (1) bekezdése nem tartalmaz, és a 2006/112/EK irányelv 138. cikk (1) bekezdése sem foglal magában ilyen feltételt.
A közösségi adószám hiánya az értékesítés adómentességét nem érinti (feltéve, hogy az értékesített termék belföldről más tagállam területére került), ha a vevő adóalanyisága fennállt, és a rendeltetés helye szerinti tagállamban a beszerzés után Közösségi termékbeszerzés jogcímén adófizetésre kötelezett.

A webáruház távértékesítése

A távértékesítés fogalma kizárólag az Európai Unió területén belül, az egyik tagállamból a másik tagállamba irányuló termékértékesítésre értelmezhető, ha a vevő az alábbi személyek valamelyike:
– más tagállamban illetőséggel rendelkező, nem adóalany magánszemély; vagy
– más tagállamban illetőséggel rendelkező, kizárólag adólevonásra nem jogosító adómentes tevékenységet folytató adóalany, aki (amely) a beszerzett termékkel összefüggésben saját tagállamában nem kötelezett adófizetésre; vagy
– más tagállamban illetőséggel rendelkező különleges jogállású mezőgazdasági termelő, aki (amely) a beszerzett termékkel összefüggésben saját tagállamában nem kötelezett adófizetésre; vagy
– nem adóalany jogi személy, amely nem rendelkezik közösségi adószámmal, így a beszerzés után saját tagállamában nem kötelezett adófizetésre.

Távértékesítés abban az esetben valósul meg, ha az előzőleg említett személyi kör részére:
– nem új közlekedési eszköz kerül értékesítésre, illetőleg az értékesített termék nem szolgál fel- vagy összeszerelés tárgyául; és
– nem olyan használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab és régiség értékesítése történik, amelynél az eladó különbözet szerinti adózás szabályait alkalmazta;
– a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását az értékesítő maga, illetőleg javára más végzi; és 
– az értékesítés eredményeként a termék a Közösség más tagállamában van, mint ahol az a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt.

Távértékesítés csak olyan ügylet lehet, amelynél a terméket az eladó saját maga fuvarozza, illetve más személlyel fuvaroztatja el a vevő részére. Ennek a feltételnek a webáruház értékesítése megfelel.
Amennyiben az említett körbe tartozó személy belföldön vásárol az előzőekben említett terméket, és azt saját maga viszi ki belföldről más tagállamba, akkor nem beszélhetünk távértékesítésről.

A távértékesítés alapszabálya szerint a teljesítés helye az a hely, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van. Ebből adódóan, ha a távértékesítés tárgyát nem belföldről feladott termék képezi, akkor nem belföldön teljesített ügyletről van szó. Ezáltal az értékesítés nem adómentes, hanem belföldön nem adóztatható.

Távértékesítés esetében a teljesítés helye a feladás helye, ha:
a) az értékesített termék nem jövedéki termék; és
b) az adott naptári évben a távértékesítésből származó ellenérték – adó nélkül számított és göngyölített összege – nem haladja meg a rendeltetés helye szerinti tagállamban megállapított felső értékhatárt azzal, hogy a rendeltetés helyét kell teljesítési helynek tekinteni annál az értékesítésnél, amelynél az adó nélkül számított ellenértékkel az eladó először meghaladja a felső értékhatárt, továbbá mindazon ezt követő értékesítéseknél is; továbbá akkor is a rendeltetés helye a teljesítés helye, ha az eladó a rendeltetés helye szerinti tagállamban az értékesítés után az értékhatár elérésétől függetlenül adófizetésre kötelezett; és
c) a b) pontban említett feltétel az adott naptári évet megelőző naptári évre is teljesült, amennyiben ilyen értékesítések ténylegesen történtek.
E szabályok alapján a webáruház belföldön teljesített távértékesítés esetén az említett körbe tartozó vevő részére a termékre irányadó belföldi adómérték szerint számított adót köteles felszámítani. Mivel nem adómentes közösségen belüli termékértékesítés történt, ezért nem releváns körülmény, hogy a termék az értékesítés következtében más tagállam területére kerül elfuvarozásra. Továbbá az értékesítéseket az összesítő nyilatkozatban sem kell szerepeltetni.

Amennyiben az értékesítő belföldi adóalany az említett vevői kör felé történő értékesítéseinek ellenértéke meghaladja a célország (azaz a rendeltetés helye szerinti tagállam) által a távértékesítésre meghatározott értékhatárt, az értékesítőnek kötelező a vevő tagállamában adóalanyként bejelentkeznie, mivel a teljesítés helyének a vevő tagállamát kell tekinteni.
A magyar áfa bevallásban a más tagállamokban teljesített távértékesítések együttes ellenértékét tájékoztató adatként kell feltüntetni.

A távértékesítésre vonatkozóan a legtöbb tagállam (Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Írország, Lettország, Litvánia, Málta, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia) 35 ezer eurós értékhatárt állapított meg.
Hollandia, Luxemburg és Németország ennél lényegesebb magasabb, 100 ezer eurós összeghatárt állapított meg.
A következő tagállamok az értékhatárt saját fizetőeszközükben határozták meg az alábbi összegben:
–    Bulgária: 70 ezer bolgár leva
–    Cseh Köztársaság: 1 140 ezer cseh korona
–    Dánia: 280 ezer dán korona
–    Egyesült Királyság: 70 ezer angol font
–    Horvátország: 270 ezer kuna
–    Lengyelország: 160 ezer złoty 
–    Románia: 118 ezer román lej
–    Svédország: 320 ezer svéd korona 

Továbbá a webáruháznak a magyar adóhatóságnál is bejelentést kell tennie a célországban megállapított értékhatár átlépéséről 15 napon belül, amely által a webáruház a magyar adóhatóság tudomására hozza, hogy az értékhatár átlépését eredményező, és azt követő értékesítések után már belföldön nem köteles adót fizetni.
A webáruháznak lehetősége van arra is, hogy választása alapján ezen ügyleteket terhelő adókötelezettségét akkor is a vevő tagállamban teljesítse, ha nem haladja meg a rendeltetés helye szerinti tagállamban erre a célra megjelölt értékhatárt. Értelemszerűen ekkor is adóalanyként be kell jelentkeznie az adott tagállam adóhatóságánál. Ebben az esetben ezt a tényt – vagyis azt, hogy a belföldi adóalany saját választása alapján az értékesítése után a rendeltetés helye szerinti tagállamban kíván adózni – a magyar adóhatóságnál a választását követő 15 napon belül be kell jelenteni, továbbá ettől a választásától a bejelentést követő két naptári évig nem térhet el.

A webáruház értékesítése harmadik országba

Amennyiben az értékesített termék rendeltetési helye – függetlenül az értékesített termék jellégétől és a vevő adójogi státusától – harmadik ország területe, akkor az értékesítésre a távértékesítés szabályai nem vonatkoztathatók.
Az Áfa tv. 98. § (1) bekezdése alapján mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése a Közösség területén kívülre, feltéve, hogy 
– a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását az értékesítő maga vagy – javára – más végzi,
– a termék Közösség területéről való elhagyásának tényét, amelynek az értékesítés teljesítésekor, de legfeljebb a teljesítés napját követő 90 napon belül kell megtörténnie, a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság igazolja, 
– az említett határidőn belül az értékesített terméket rendeltetésszerűen ne használják, egyéb módon ne hasznosítsák, ide nem értve a kipróbálást és a próbagyártást.

Abban az esetben, ha a webáruház a vevő részére történő teljesítés érdekében harmadik országba adja fel a terméket, akkor az értékesítés adómentességet élvez. Az adómentesség szempontjából a vevő adójogi státusa lényegtelen, lehet adóalany, vagy adóalanynak nem minősülő személy is.

A webáruháznak is meg kell határoznia a teljesítés időpontját annak megállapítása érdekében, hogy a belföldön teljesített értékesítés ellenértékét, és az azt terhelő áfát mely bevallási időszakban köteles elszámolni.
A webáruház értékesítése az Áfa tv. 9. § (1) bekezdésében foglalt ügyletnek minősül, amelynél birtokba vehető dolog átengedése valósul meg, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja.
Az Áfa tv. 55. § (1) bekezdése alapján az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul.
A webáruház értékesítésénél a tényállásszerű megvalósulás a termék vevő részére történő átadásakor áll be. Ebből adódóan az Áfa tv. 98. § (1) bekezdésében foglalt 90 napos határidőt a webáruház nem tudja elmulasztani, mivel a termék vevő részére történő feladásakor az Áfa tv. szerinti teljesítés még nem történik meg.

Az Áfa tv. 98. § (5) bekezdése utólagos adómentességet biztosít abban az esetben, ha a termék az értékesítés teljesítését követő 360 napon belül elhagyja a Közösség területét, és ezt a tényt a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság igazolja, akkor az értékesítő jogosult az ezen termékértékesítését terhelő fizetendő adóval megegyező összegben csökkenteni a fizetendő adóját. Az utólagos adómentesség abban a szabályban is megnyilvánul, hogy a fizetendő adó csökkentésének feltétele az ügylet teljesítését tanúsító számla megfelelő módosítása. Tehát nem mellőzhető a 90 napon belüli végleges kiléptetés hiányában az áfa pótlólagos felszámítása.
A webáruház harmadik országba irányuló értékesítése esetén az előzőleg leírtak alapján az adómentesség utólagos megnyílása sem következhet be. Ennek következtében a webáruház nem kerülhet olyan helyzetbe sem, hogy az adómentesség az Áfa tv. 98. § (5) bekezdése alapján illesse meg.

A webáruház értékesítése belföldi rendeltetéssel

Amennyiben a webáruház az általa értékesített terméket a vevő részére belföldi rendeltetési címre adja fel, akkor adómentesség nem illeti meg, továbbá a távértékesítés tényállása sem áll fenn. Ebben az esetben a webáruháznak a vevő adójogi státusától, gazdasági letelepedési helyétől, állandó vagy szokásos tartózkodási helyétől függetlenül a vevő felé az értékesített termékre irányadó adókulcs szerinti áfát fel kell számítania.
Előfordulhat, hogy a vevő más tagállambeli adóalany, amely közösségi adószámmal is rendelkezik. Ekkor sincs szó adómentes közösségi termékértékesítésről, mivel az értékesítés következtében a termék belföldről más tagállam területére nem kerül. Továbbá a vevőnek más tagállamban a beszerzésre való tekintettel nem keletkezhet fizetési kötelezettsége, hiszen a termék továbbra is belföldön marad.