Bejelentkezés

Az ingatlan ajándékozása - ingyenes juttatás szigorúbb feltételekkel

Az új Ptk. rendelkezései (6:235-237. §) alapjaiban nem változtatnak a régi Ptk. ajándékozásra vonatkozó szabályain. A szerződés legfontosabb tartalmi ismérve továbbra is az, hogy az ajándékozó a saját vagyona rovására nyújtson a másiknak ellenszolgáltatás nélkül vagyoni előnyt a tulajdonában álló dolog átruházásával. Az új törvény ugyancsak fenntartja az ingatlanok ajándékozására vonatkozó különös szabályokat, amelyeket az alábbiakban foglalunk össze. A mellékelt iratminta mellett tekintse meg az ingatlanokra vonatkozó további szerződésmintáinkat is!

"Halál esetére szóló ajándékozás (ingatlan)" - DOKUMENTUM LETÖLTÉSE

Ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó az ajándék ingyenes átruházására, vagyis ingóság tulajdonjogának, ill. ingatlan tulajdonjogának és birtokának ingyenes átruházására, vagy ingyenes jogátruházó, ill. követelés-engedményezési szerződés megkötésére, míg a megajándékozott a dolog átvételére, ill. a jogátruházási vagy követelés-engedményezési szerződés megkötésére köteles.

Ajándékozási szerződés tárgya, azaz ajándék lehet: a tulajdonjog birtokba vehető tárgya, azaz a dolog (5:14. §): ingó és ingatlan, ill. a jogalany vagyonának ugyancsak a részét képező, birtokba nem vehető egyéb vagyontárgy: a jog és a követelés.

Az ingatlanok esetében a tulajdonjog teljes megszerzése azonban elkülönül az ingatlan birtokának megszerzésétől. A törvény szerint [5:38. § (2) bek.] ugyanis az ingatlan tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül – és erre tekintettel – a tulajdonjog átruházásának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Ezért lényeges a 6:235. § (2) bekezdésében az ajándékozó birtokbaadási kötelezettségéről külön rendelkezni, mert a tulajdonszerzésnek itt nem fogalmi eleme a birtokátruházás.

Az ajánlat és az ajánlati kötöttség körében a régi szabály változott [Vö. régi Ptk. 580. § és 6:236. §] annyiban, hogy elhagyta az „ajánlattétel után” fordulatot. Eszerint csak a szerződéskötés utáni időszak releváns abban tekintetben, hogy az ez idő alatt bekövetkező, lényeges körülményváltozás kiváltja-e a teljesítés megtagadásának jogát.

Az ajánlattétel és a szerződéskötés közötti időszak ezért indifferens, mert

– egyfelől a körülményváltozás csak akkor számít, ha a szerződéskötés utánra esik,

– másfelől nem számít akkor, ha már az ajánlattétel után beállt ugyan, de a szerződéskötésig megszűnt, vagy ha a szerződéskötés, vagyis az elfogadó nyilatkozat után továbbra is fennállt, (ebben az esetben ugyanis nem új – azaz nem „a szerződéskötés utáni” – körülmény).

Az ajánlatot egyetértést kifejező jognyilatkozattal lehet elfogadni (Ptk. 6:66. §). A késedelmesen megtett elfogadó jognyilatkozat esetén a szerződés nem jön létre, hacsak az ajánlattevő erről késedelem nélkül tájékoztatja az elfogadó felet.

A szerződés akkor jön létre, amikor az elfogadó jognyilatkozat hatályossá válik [6:69. § (1) bek.]. A jelenlevők között tett jognyilatkozat – amikor a jognyilatkozat tartalmáról a címzett annak megtételével egyidejűleg tudomást szerez – nyomban hatályossá válik. A távollevők között tett jognyilatkozat a címzetthez való megérkezéssel válik hatályossá. A ráutaló magatartással tett jognyilatkozat a címzett tudomásszerzésével válik hatályossá. A nem címzett jognyilatkozat megtételével válik hatályossá [6:5. § (1)–(4) bek.]. Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel, a jognyilatkozat ebben az alakban érvényes [6:6. § (1) bek.].

Ingatlan esetén mind az ajánlatot, mind az elfogadó nyilatkozatot írásban lehet csak érvényesen megtenni. Ennek megfelelően az ajándékozási szerződésre irányadó szabályok között a törvény úgy rendelkezik, hogy amennyiben a szerződés tárgya ingatlan, az ajándékozási szerződést írásba kell foglalni [6:235. § (2) bek.]. A szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni akkor is, ha nem ugyanaz az okirat tartalmazza valamennyi fél jognyilatkozatát, hanem a szerződő felek külön okiratba foglalt jognyilatkozatai együttesen tartalmazzák a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítását, továbbá akkor is, ha a több példányban kiállított okiratok közül mindegyik fél a másik félnek szánt példányt írja alá [6:70. §].

Itt kell megjegyezni, hogy az 5 évre rövidített idővel bekövetkező, ún. jogcímes elbirtoklás új szabálya az ingatlanok az ügyvéd által nem ellenjegyzett magánokirattal történő ajándékozásánál nem érvényesül. Eszerint az elbirtoklás öt év elteltével következik be, ha a birtokos az ingatlan birtokát a tulajdonostól olyan írásbeli szerződéssel szerezte, amelynek alapján tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követelhetné, ha a szerződés a megkívánt alakszerűségi követelményeknek megfelelne. További feltétel ugyanis, hogy a birtokos az ellenszolgáltatást teljesítette [5:45. §].

2017-07-06

A dokumentum ingyenes letöltéséhez kérjük, adja meg alábbi adatait!

A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait.