Társasházi SzMSz II.

Feltöltve: 2021.11.19.
Utoljára módosítva: 2022.03.31.
Mintát készítette: dr. Závotka Zsolt

Társasház alapítása

A társasháztulajdon a közös tulajdon egyik speciális formája. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény és a Ptk. szabályozza.

Társasházról akkor beszélhetünk, ha egy ingatlanon belül bizonyos épületrészek a tulajdonosok külön tulajdonában vannak, az ingatlan más részei viszont közös tulajdont képeznek. Külön tulajdon jellemzően lakás, üzlethelyiség vagy garázs lehet, míg a közös tulajdonba tartozik a padlástér, a lépcsőház, a folyosók, a tetőszerkezet stb.

A Ptk. 5:85. §-a szerint a társasház úgy jön létre, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül. 

A társasház alapításával közös tulajdonba kerül az épülethez tartozó földrészlet is. Ha a földrészlet, amelyen az épület áll, bármilyen oknál fogva mégsem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat a törvény erejénél fogva földhasználati jog illeti meg. 

A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész tulajdoni hányada a külön tulajdonba tartozó lakással és a nem lakás céljára szolgáló helyiséggel együtt önálló ingatlannak tekintendő. A közös tulajdonra vonatkozó, az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányad és a lakásra, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó tulajdonjog egymástól függetlenül nem ruházható át és nem terhelhető meg, a társasháztulajdonra pedig a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni, mely a Ptk. fent hivatkozott fejezetében található. 

Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre egyaránt lehet alapítani, tehát a társasház alapításakor az épületnek még nem feltétlenül kell fizikailag léteznie. Alapvető követelmény azonban, hogy abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiség kialakítása adott legyen. 

Nem jelent műszaki megosztást a teremgarázs beállóhelyeinek felfestése, ezért ezek nem alakíthatók önálló ingatlanná, külön tulajdonná. Ha a törvény lehetővé tenné a teremgarázsban egyértelmű felfestéssel elválasztott parkolóhelyek önálló ingatlanként, társasházi külön tulajdonként történő bejegyzését, akkor sokkal egyszerűbb lenne a parkolóhelyek tulajdonjogának átruházása.

A társasházat kifejezett alapítási elhatározással lehet létesíteni, melyhez az ingatlan valamennyi tulajdonostársa vagy az ingatlan egyszemélyi tulajdonosa, mint alapító elhatározása szükséges. Az alapítók elhatározása szerint a külön tulajdonban álló lakásra, illetve külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elővásárlási, előbérleti jog létesíthető. 

A társasháztulajdont be kell jegyezteti az ingatlan-nyilvántartásba az alapító okirat benyújtásával egyidejűleg. Tekintve, hogy a társasház az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel jön létre, figyelemmel kell lenni arra is, hogy az ingatlan-nyilvántartás szempontjából mi minősül épületnek. 

Az ingatlan-nyilvántartás szabályai szerint épületnek minősül a 12 m2-nél nagyobb, kőből, téglából, vályogból, tömött falból, továbbá vasbetonból készült vagy előre gyártott elemekből összeállított épület, a faépületek vagy vasvázas épületek közül pedig az, amelynek szilárd alapja (kő, tégla, beton stb.) van. Csak e követelményeknek megfelelő épület alakítható társasházzá, feltéve, hogy az egyéb törvényi előírások is teljesülnek. További lényeges szabály, hogy egy földrészleten csak egy társasház hozható létre, függetlenül az épületek számától. Ettől eltérni csak osztott tulajdonjog esetén lehet. Ha a földrészlet tulajdonosa a társasházközösségen kívüli személy, akkor nincs akadálya annak, hogy a társasházat épületenként alakítsák ki, ha erre az egyes épületek egyébként alkalmasak. A hatályos szabályok szerint társasház nem hozható létre több földrészleten, mert a társasházi törzslapon csak egy helyrajzi számon nyilvántartott földrészlet szerepelhet.

Alapító okirat

A társasház alapításának célja a közös tulajdonú épület fenntartása, működtetése, melynek részleteiről a következő blogcikkben lesz szó. 
Ahhoz, hogy a társasház létrejöjjön, a tulajdonostársaknak alapító okiratot kell elfogadniuk. 

Az alapító okirat rögzíti, hogy mi tartozik közös tulajdonba, mi tartozik külön tulajdonba és hogy a tulajdonosokat mekkora tulajdoni hányad illeti meg a közös tulajdonból. Az alapító okiratot (és annak módosítását) ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.
Az alapító okirat módosításához főszabály szerint valamennyi tulajdonos hozzájárulása szükséges, azonban pl. közös tulajdon eladásához elég az összes tulajdoni hányad legalább négyötödös (bizonyos esetben csak kétharmados) többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazata.

Az alapító okirat aláírását követő 60 napon belül a tulajdonosoknak alakuló közgyűlést kell tartani, ahol döntenek a szervezeti-működési szabályzat (SzMSz) elfogadásáról.

A szervezeti-működési szabályzat határozza meg a társasház szerveit (közös képviselő/intézőbizottság, számvizsgáló bizottság stb.), azok hatáskörét, jogait és kötelezettségeit, továbbá a közös költség viselésének szabályait.

A társasház legfőbb döntést hozó szerve a közgyűlés.

A közgyűlés dönt többek között az alapító okirat módosításáról, a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, a közös képviselő/az intézőbizottság és a számvizsgáló bizottság megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról, a közösséget érintő kötelezettségek vállalásáról (pl. a társasház felújítása érdekében hitelfelvétel), a társasház éves költségvetésének elfogadásáról stb.
Közgyűlést évente legalább egyszer tartani kell. A közgyűlést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke hívja össze.

A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni és a meghívó egy példányát a társasházban is ki kell függeszteni. A meghívóban ismertetni kell azokat a napirendi pontokat, amelyek majd megtárgyalásra kerülnek.

Kötelező a közgyűlést összehívni, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonosok - a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével - írásban kérték. Ha a közös képviselő a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni.

A közgyűlésen valamennyi tulajdonos részt vehet és szavazhat. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező 
tulajdonostársak jelen vannak. Ha a közgyűlés nem határozatképes megismételt közgyűlést kell tartani. A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban kell összehívni. A megismételt közgyűlés a jelenlevők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes.
A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog. A közgyűlés főszabály szerint a határozatát a jelen lévő tulajdonosok tulajdoni hányada alapján számított egyszerű többséggel hozza meg.

Szervezeti és Működési Szabályzat

Az SzMSz-nek tartalmaznia kell:
• milyen módon használhatók a külön tulajdonban álló részek (pl. kozmetikaként működhet egy üzlet, de büféként nem),
• a közös tulajdon fenntartására vonatkozó szabályokat (pl. közös költség viselése, felújítási alap felhasználása),
• a társasház házirendjét,
• a társasházi közgyűlés hatáskörét és eljárását,
• a közös képviselő/intézőbizottság és a számvizsgáló bizottság hatáskörét és feladatait,
• azt, hogy hogyan kell elszámolni és megfizetni a külön tulajdonon belül almérővel nem mérhető közüzemi szolgáltatások díját.
Az SzMSz egyszerű szótöbbséggel bármikor módosítható.

Házirend

A házirend szabályozza, hogy lakásban mikor lehet építési-szerelési munkákat vagy zajjal járó más tevékenységeket végezni, továbbá, hogy milyen módon használhatják a lakók a közös tulajdont (pl. tilos dohányozni a közös tulajdonban lévő zárt légterű épületrészekben).
A házirend szabályozhatja, hogy milyen háziállatok tarthatóak a lakásban, ki lehet-e rázni a poros szőnyeget az erkélyen, de előírhatja azt is, hogy este 10 után nem tarthatóak bulik, társasági összejövetelek a társasházban.
A házirend szabályait a lakás, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiség mindenkori használója köteles betartani, tehát nem csak a tulajdonosokra nézve kötelezőek, hanem azt a bérlőknek is be kell tartania.

Társasházi SzMSz II.